Századok – 1893

Értekezések - DEDEK CRESCENS LAJOS: Jelentés néhány külföldi levéltárról 760

JELENTÉS NÉHÁNY KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRRÓL. (Cseh- és Morvaországból.) Ösmeretes, mert hisz mindannyian vállvetve munkálkodunk annak sikerén, a milleniumi kiállítás történelmi osztályának eszméje. Tudjuk, hogy a contemplált tört. kiállítás ezélja, az emlékszerűségen kivül. főleg az, hogy a hazai közönségben a nemzeti eszme iránt való lelkesedésnek, a nemzeti önérzetnek tápot nyújtson. A külföldi publicumban pedig, az immár ezredév óta fennálló nemzet iránt való lelkesedést, országunknak a culturnépek történelmében elfoglalt állása iránt való igazságos méltánylást és elismerést felkeltse, s nemzetünk ősi nagyságának voltáról, a kedélyekre maradandó benyomást alkotó képet tüntessen fel. Ezen magasztos ideál lebegett Lukács Bêla, m. k. kereskedelmi minister szemei előtt is, midőn a tört. főcsoportnak f. évi junius 19-én tartott értekezletén elhatározta, hogy a kiállítás teljessége és az egyes, még megoldatlan kérdések tisztázása szempontjából, költséget nem kiméivé, az egyes osztályok előadóit tanulmányútakra küldi ki. Az irodalom-történeti bizottság részéről a jelentést tevőt érte a kitüntető meghívás. Azonban, éppen a jelzett körülmény, tanulmányútamnak oly specialis jelleget adott, a mely egyrészt csaknem teljesen kizárta a levéltárak buvárlását, másrészt nem engedi, hogy útam minden egyes eredményéről most e helyen számoljak be, mert a kiállítás szempontjából azok publicálása kárral járhatna. Ha mégis ma a t. választmány elé lépek, teszem azt nem azért, hogy egy tervszerűen végzett levéltári kutatás feldolgozott adatait csoportosítsam, hanem hogy specialis czélomra fordított munkálkodásom alkalmával szedegetett kalászatom eredményét bemutassam. Ezen mértékkel kérem jelentésemet elbirálni. Oroszországi és galicziai útamról, éppen a jelzett discretionalis jellegű okokból, ma még hallgatnom kell. De nem tagad-