Századok – 1893
Értekezések - DEDEK CRESCENS LAJOS: Jelentés néhány külföldi levéltárról 760
JELENTÉS NÉHÁNY KÜLFÖLDI LEVÉLTÁRRÓL. 761 hatom meg magamtól, hogy a magyar származású pálos szerzet oroszországi szentélyéről, mint a magyar tradicziók hú őréről, a kegyelet hangján meg ne emlékezzem. Magyar szokások, magyar nyelv ismeretlen régiók náluk, de nem ismeretlen a hálás emlékezés azon földre, melyen pátriárkájuk bölcsője ringott. Az öröm tüzét lobbantá lángra szemeikbea magyar voltom s büszkén, dicsekedve vezettek végig monostoruk ódon folyosóin, a melyek falait magyar egyházi férfiak arczképei díszítik. templomukon, melynek bejáratát Sz. István és Sz. László szobrai őrzik. Vágyódásuk a magyar haza iránt őseiktől öröklött s hiven őrzött ideáljuk, melyre mi csak azt mondhatjuk : Adná Isten, hogy teljesedésbe menjen, a magyar szerzet a magyar földön otthont leljen. Jelentésem részletesebb része, első sorban, Morvaország fővárosát, ülmiiczöt illeti. Olmücz. Az olmüczi könyvtár Mária Teréziának köszöni létét. Kezdetben egyetemi intézet volt, később 1787-ig zárva maradt s csak 1787-ben lőn ismét, az olmüczi jézustársasági collegium s a II. József által feloszlatott morva és sziléziai kolostorok könyvtárainak bevonásával, közkönyvtárrá. Figyelmem e könyvtárra egyrészt azon szoros viszony folytán irányúit, a melyben az olmüczi jezsuita collegium a gráczival s főkép ennek révéu a rend magyarországi társházaival állott, másrészt és főképen azon traditio révén, mely Capistranói Jánost Olmücz városával szokta összeköttetésbe hozni. Sejtelmem nem csalt. A Studien-Bibliothek kézirati osztályában F. 17. alatt egy negyedrétií kéziratot találtam, mely, ha nem is bir talán világra szóló becscsel, a magyar liturgikus irodalomban, melynek szegényes voltát mindannyian Ösmerjük, mégis eddig, legalább tudtommal, páratlanul áll. Czime ez : Az nyolczadik Celemen papa Hatalmából megúijtatott Romai Breviáriumnak közönséges Rubricái. 139 lapra terjed, igen gondosan vörös és fekete tintával van irva s a zamatos magyar stilus rendkívül emlékeztet a Pázmány Péter iskolájára. Plausibilissá teszi ezt azon körülmény is, hogy a fordítás a rubrikák végén olvasható egykorú jegyzet szerint Gráczban készült és 1609 május elsején lőn befejezve, a mikor még csak két éve múlott annak, hogy Pázmány gráczi tanszékétől megvállt. Minden esetre a kézirat megérdemelné, hogy azzal hazai íróink bővebben foglalkozzanak. A Studien-Bibliothek egy 1472-böl származó, csinos initialékban bővelkedő kódexe, mély valószínűleg a dolani karthau-50*
