Századok – 1893

Értekezések - BERWERTH VILMOS: Egy sirkő a nagyszőllősi csatatéren 743

EGY SÍRKŐ A NAGY-SZÖLLŐSI CSATATÉREN. Nagy-Szőllős a Segesvár-Dános utáni első állomástól félórányira fekszik. Az út Dános alsó végén az országúttól derékszög alatt tér el s a Nagy-Küküllő jobb partján fekvő kis völgybe vezet. Ebben fekszik N.-Szőllős két kis patak közt, melyek a falu végén egyesülnek. A nagyobbiknak, mely a fő-utcza mellett • halad el, felső medre majdnem párhuzamos a Kíiküllőével s a magasabban fekvő Hétur területén ered. E patak szűk völgyében, közvetlen a falu utolsó házain felül kell a csatatért keresni s itt áll mindjárt balra a faluból Héturba vezető úton az emlékkő is.1) Azt a helyet jelzi, hol Kemény János fejedelem holttestét feltalálták. Az egyszerű téglaemléknek egészen különös alakja van, minden felirat nélkül. Alapja kerekded, rajta nyolczszegletű emelvény újítottnak látszó nyolczszögű párkánynyal és kiálló tetővel. Ezen egy koczka áll, oldalán épszögű mélyítvényekkel, melynek sarkai egy harántvonalban végződnek. Az építményt egyszerű négyoldalú zsindelytető borítja, csúcsán szélkakassal. 1851-ben építették újra és amint szemtanuk beszélik, egészen az eredeti mintájára, csak szilárdabban. Utóbbit ugyanazon szemtanuk állítása szerint azért hordták le, mivel a nagy-szőllősiek okmányokat reméltek benne találni, Hétur szomszéd helységgel folytatott pörükhez, de nem találtak benne semmit. Szemben az emlékkel, tehát jobbra a fent említett úttól egész a patakig veteményes kertek húzódnak ; száz lépésnyire az emléktől délkeleti irányban egy kertben közös sír állott s azon egy sirkő. Ezt a sirkövet mintegy liusz éve átvitték az ev. templom sekrestyéjébe, de sajnos, már későn, mert ekkor már dara') Leírása : Magyar Hirlap 1851., Erdély régiségei 278—9. 1. SZÁZADOK. 1893. IX. FŰZET. 49