Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Röhricht; Reinhold: Studien zur Geschichte des fünften Kreuzzuges. Ism. M–a S–r. 67

69 TÖRTÉNETI IRODALOM. az előtte fekvő szigetekkel együtt a polgároknak ajándékozta, mit azonban ezek, tekintettel a vele összekötött kiadásokra és kötelességekre, nem fogadtak el, mire a király a várat a templomos rendnek adományozta. Ellenben a spalatói és zágrábi kanonokok örömmel fogadták a király által oklevélben biztosított gazdag ajándékokat. Endre elutazását a 15,000 lovas és a többi nagyszámú keresztes nép átszállítására szükséges hajók összeszerzésének nehézsége mintegy négy hétig késleltette és végre is kitűnt, hogy nincs elég hajó, úgy hogy sok zarándok vagy hazatérni, vagy a következő tavaszig várni kényszerűit. Míg tehát Lipót osztrák herczeg rögtön megérkezése után hajóra szállott, és eddig hal­latlan gyorsasággal 16 nap alatt szeptember elején Acconba érkezett, Endrének várni kellett. Valószinűleg csak szeptember közepén vagy végén utazott el és a spalatói polgárok két hajóval Durazzóig kisérték. Megérkezését Acconba október elejére vagy közepére tehetjük. Időközben Lipót herczeg IV. Boemond antiochiai fejedel­met követség által Acconba hivatta és ez vazallusai Gibel Guido, Gibel Bertrand és Vilmos. Ham Girard és János connetable, tripolisi gróf kíséretében idejekorán megjelent. Elhatározták, hogy Werner és Ferri de Beto német lovagokat Endre királyhoz küldik, hogy elutazását siettessék. Nemsokára azután megérkez­tek még Hugó cyprusi király, Eustorgius nicosiai érsek, Beiruti János és testvére Fülöp, Beisan Walter és unokaöcscse Beisan Gremont s végre Endre király is. Október végén, az itt említett urak jelenlétében, kikhez még János jeruzsálemi király, Meráni Ottó, Radulf jeruzsálemi patriarka, Simon tyrusi, Péter caesareai, Ttóbert nazaretlii érsekek, Jakab acconi, Péter győri, Tamás egri, Ottó münsteri, Engelhard zeitzi, Ottó utrechti, Bóbert bayeux-i püspökök és a három lovag-rend nagymesterei csatlakoztak, nagy haditanács tartatott, miután a mozlimekkel az 1211. év őszén hat évre kötött béke épen ekkor letelt. Az Acconban összegyülekezett zarándokok roppant tömege és azon körülmény, hogy még drága pénzen is alig lehetett szál­lást és élelmet kapni, csakhamar rendetlenségeket idéztek elő. Mint egy német szemtanú (Oliverius Scholasticus) elbeszéli, Lipót osztrák herczeg kivételével magok a fejedelmek adtak kicsapon­gásaikkal rosz példát övéiknek s legtöbb gáncsot a bajorok érde­meltek, kik még a szerzetesek és apáczákkal szemben is durva erőszakra vetemedtek. Accon lakói tehát örömmel üdvözölhették a keresztesek megindulására végre kiadott parancsot. Mielőtt a keresztesek főtömege Acconban kikötött, a jeru­zsálemi király és a három lovagrend nagymesterei elhatározták

Next

/
Thumbnails
Contents