Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Thim József: A szerbek története a legrégibb kortól 1858-ig. Ism. A–a. 57

61 TÖRTÉNETI IRODALOM. idéző levélben világosan ki volt fejezve : kit, hová, mi okból idéztek meg ? Ha a megidézett délig a bírói végrehajtóval ('priszturj meg nem jelent, hat ökröt kitevő bírsággal büntettetett. (Nálunk még 1848 előtt, sőt azután is déli 12 óráig volt ideje a meghívottnak megjelenésre (141. 1) s ha meg nem jelent, az ellenfél keresetén marasztaltatott el.) / E pont felvilágosítást ad első Árpád-házi királyaink alatt hozott törvényeink pristaldus kifejezésére nézve. E szerint a pristaldus nem pórest olde volt, mint némelyek etymologisálták. hanem bírói végrehajtó. Az egyház és papság görög minták szerint szerveztetett, de a nyugati részekben a nyugati vagy r. katholikusok is birták püspökségeket. így Scutariban, Dulcignoban s máshol is. A magyar ellenállási jog a szerb törvényekben is ki volt fejezve. így Dusán császár egyik törvényében az uralkodó parancsai iránti engedelmességről így intézkedik: »Ha a császár indulatból, kegyből vagy más okból a fennálló törvénybe ütköző rendeletet bocsát ki, a tisztviselő mellőzheti, sőt kötelessége az igazságot szem előtt tartva, a törvény parancsa szerint Ítélni.' (136—137. 11.) Szerbia országgyűléseinek (szábor, ma szkupstina) tagjai voltak : az uralkodó, neje, gyermekei, a fő- és kis-nemesség, a püspökök, metropoliták, később a patriárcha is, az igumanok (kolostor-főnökök) és protopópák (esperesek). A kiváltsággal nem bíró rend nem vehetett részt az országgyűlésben, sőt Dusán császár a gyülekezési jogot sem engedte meg. (139.1.) A csapatok háború idején maguk élelmezték magukat. (Nálunk is a székely hatheti élelemmel ellátva volt köteles hadba menni ; de csak az ország határain belől, ha kivűl vitték, a király volt köteles zsoldjáról gondoskodni.) Háború előtt a fejedelem a csapatok főnökeivel s a vajdákkal tanácsot tartott, s a harcz csak azután indíttatott meg. (148.1.) Érdekes leírását adja szerő a szerb katonaság második korszakbeli viseletének és fegyverzetének. A gyalogok fegyverzete kard, jobb kézben tartott ovális pajzs, melylyel az ellenség által kilőtt nyil ellen védekeztek ; ruhájuk sárgás kabát, piros petytyekkel, a szűrt hasig érő mellvért fedte, harisnyájuk piros volt kékes sávokkal. A kopjások fejét kissé magas, máskor alacsony gömbölyű sisak fedte, melynek hátulsó fele a nyakgerinczig nyúlt le ; köntösük és harisnyájuk az elébbi, mellükön vértjük volt ; fegyvereik hosszú, jól kovácsolt, nehéz kopja, melyet balvállukon hordtak. A kopja egyik végén rövid vasszög, a melynél fogva azt földbe