Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Thim József: A szerbek története a legrégibb kortól 1858-ig. Ism. A–a. 57

62 TÖRTÉNETI IRODALOM. szúrták ; a hegyén pedig éles keresztvas-féle, melylyel szúrtak és köröskörül vagdalkoztak. Az ijjászolc szép vörös sipkát viseltek, úgy szintén diszes köntöst és vörös harisnyát. A mell és hát felett vékony szíjjak kereszteződtek, melyeken balfelől guitárhoz hasonló széles tegez lógott, jobb felől pedig kés. Az ijjat jobb kezökben hordták. (148—149 11.) A székelyek fegyverzete is a hajdankorban ez volt, azon különbséggel, hogy ők még mint erős öldöklő fegyvert, a buzogányt is mindig használták. Meghatóan írja le szerző Szerbia önállóságának elvesztése után annak szétdarabolását és gyors hanyatlását. Ez ország már a XV-ik században elveszté önállóságát, mikor Bosnia, Zeta vagy Czernagora, mint meghódított tartomány is épségben •maradt, tartomány jellegét megtartotta és szláv pasák által kormányoztatott. Szerbia szandsákságokra daraboltatott, alkotó részei : Raska (Rascia), Bosnia és Zahumlye öt szandsákságra. osztattak, melyek nevei: Herczeg, Boszna, Zvornik, Klisz és Kirka, és a Bosnyák pasalikot képezték ; Szendrő és Belgrád szandsákságok szintén külön török tartományt képeztek, kormányzójuk a szendrői vajda czímet viselte. A többi részekből is szandsákságok alakultak. S így Szerbia lassanként eltűnt az önálló országok közül. (166. 1.) Az elébbiekhez hasonló érdekű szerzőnek III-ik kötete: a szerb szabadságharczok, a minek első indítója a szerb szabadság valódi hőse, Karagyorgye, folytatója Hadsi Prodan Gligorijevics és a nem correct jellemű Obrenovics Milós, a kinek Milán és Mihály nevű fiai közül az első 3 hétig, a második 3 évig volt knéz, s a nemzet 1842. sept. 13-án a hála helyett életétől megfosztott Karagyorgye fiát, Kara-Gyorgyevics Sándort választotta fejedelmévé, akinek uralkodását szerző 1848-ban, az Ausztriában és Magyarországon egyszerre kitört forradalomig kiséri, s itt azon ponton szakítja meg, amidőn a Magyarországon élő szerbek új hazájuk ellen fellázadván : Szerbiától kértek segélyt, a mit az meg is adott, még pedig — mondja szerző — mint souverain ország és nemzet, a porta beleegyezése nélkül. A könyv e részét kettő teszi különös történelmi becsüvé, 1. hogy két közsorsú családnak egy-egy tehetséges, vitéz és szabadságszerető tagja a műveltség alant fokán levő nemzetét a szabadság és nemzeti önállás iránt képes úgy fellelkesíteni, hogy az őket vezérökűl fogadja, a szabadságnak általok fölemelt zászlója alá gyűlnek, s a szultán, az ő kegyetlen leigázójuk, nagy hadseregeivel évtizedekig változó szerencsével harczolnak, éhséget és börtönt szenvednek, véröket ontják, s családjaikat és