Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Thim József: A szerbek története a legrégibb kortól 1858-ig. Ism. A–a. 57
57 TÖRTÉNETI IRODALOM. tika, nyugodt fejtegetés igazán életképesek soha sem lehetnek. Ilyen felfogással a múlt soha sem juthat önálló szerephez, mert nem önmagáért van, hanem hogy a jelennek önkényes, ötletszerű magyarázatára szolgáljon. Nem egy megbonthatlan logikai egészet látnak benne, hanem csak részleteket s leghamarább az olyat, a mely a küzdelemben mindjárt fegyverül is szolgálhat. Ilyen módon aztán a múltnak képe is egyoldalú és csonka marad. A történetírás csak az élet üres kereteit ér rá kidolgozni. Merev institucziókat : a köztük mozgó, nyüzsgő emberek, — véletlen eseményeket, a méhiikben rejlő törvényesség megértése nélkül. Szakasztott ilyen volt aztán, idáig, maga a történeti anyag is, a melv a régi iskolának rendelkezésére állott. Csupa »magnachartá«-k. privilégiumok, törvények stb. Az tehát éppen eléggé nem méltányolható becse ennek az oklevéltár-vállalatnak, hogy a szászság és Erdély történetének azt a terjedelmében és változatosságában egyaránt gazdag anyagát, amelyre a modern történetírásnak van szüksége, íme, belőle fogjuk megismerni. Xagy levéltárak eldugott rejtekeiből, apró levelesládákból csak most fognak előkerülni azok az adatok, a miket megvetőleg lökött el magától a jogász vagy a patrióta, s majd egyszer rég letűnt korok eleven, igazi vonásait fogják idézni elénk. Ez az új bő és változatos anyag fogja a történeti fölfogást is lassankint kivetkőztetni eddigi egyoldalúságából s szinte észrevétlenül föl fogja tudni emelni majd a filozófia magaslatára is. honnan a nemzetek sorsára sokkal szélesebb, áthatóbb, kibékítőbb kilátás nyílik, mint a mindennapi életre néző homályos apró ablakokból. TAGÁNYI KÁROLY. A Szerbek Története a legrégibb kortól 1848-ig. Dr. Thim Józseftől. 1892. E könyv a Szabó Ferencz n.-eleméri plébános Történeti, Nép- és Földrajzi Könyvtára,-nak XXIV. kötete. A mű három kötetből áll. Az I. kötet két részre és két korszakra oszlik s 1 -159 lapot tesz; a II-dik kötetet teszi a III-ik, IV-ik rész 1—179 lapon; aIII-dikkötetet az V-ik, Vl-ik rész 1—116 lapon, s együtt 454 8-rét lapra terjed. Jó nagy könyv, s igen becses mű. Az I. kötet Ubavkics munkája s tán azért áll külön ; de dr. Thim fordítása, s így a külön lapozás tán nem elég indokolt. A más két kötet (II. III. ) szerzőtől való, ezek külön nem választhatók, s külön lapozásuk határozottan nem indokolható, mert egy fogalomkörbe esik mindkét tárgy:
