Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Zimmermann Ferencz és Werner Károly: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. Ism. Tagányi Károly 41

66 TÖRTÉNETI IRODALOM. ritkaság, hogy gyűjteményét a kerczi szász conventnek egy ilyen régi kiadványával gazdagítsa. Nem ismerik önök a gyűjtő szenvedélyét, liogy önnönmagát is megcsalni képes! Az oklevél tárgya különben együgyű lappália, de még ez is képtelenség. Két szomszédos falu parasztjai egy rétnek határait állapítják meg maguk közt. A középkor elve : »nulle terre sans seigneur« szerint azonban annak a rétnek is földesurának kellett lennie, jobbágyai tehát ebben így, csak a maguk szakállára nem intézkedhettek. A tisztelt olvasó talán már el is engedte volna nekem e hosszas fejtegetéseket, de más eszközökkel, más formában aligha lettem volna képes meggyőzni arról, hogy egy oklevéltár hibái a történetírásnak mekkora károkat okozhatnak. Nem is az a fontos, hogy e kötetben éppen kilencz hamis oklevél, ennyi vagy annyi más hiba van, hanem az, hogy mérgüknek ereje kiszámíthatatlan csakúgy, mint azé a parányi fertőző anyagé, mely a vérbe lopódzva titkon az egész nemzedéket elcsenevészteti. Ami hát végűi magát az oklevéltárat illeti, kétségtelen most már, hogy az csak külső formájában modern, lényegére nézve azonban, a tudomány mai színvonalán állónak nem mondható. De álljunk meg itt egy kissé, mert még sem szeretném, ha az olvasó ezzel a benyomással válna meg e munkától. ítéletünk nem túlzás, de a szerkesztők speciális helyzetét sem hagyhatjuk számításon kívül. Tévedéseiket nem választhatjuk el egyéniségüktől, de a mindenható okot abban kell keresnünk, hogy a szász történetírás a magyar tudománytól oly sokáig, szinte a legújabb időkig, teljesen elszigetelte magát. Azt a sok kárt, a mit tudományuknak ez az elfogultság okozott, éppen az egyik szerkesztőnek : Zimmermannak esetéből láthatjuk legjobban. 0 volt egyike a legelsőknek, a kik szakítottak környezetük ezen előítéleteivel. Egész hévvel neki feküdt történelmünk tanulmányozásának, és mégis e pillanatban — a múlt bűne egész terhével az ő vállaira nehezedik. A mulasztásokat pótolni nehéz, de nem lehetetlen ; és én meg vagyok győződve, hogy e derék vállalat további köteteinél nyoma sem lesz többé annak a kliinai válaszfalnak, mely eddig lehetetlenné tette, hogy kölcsönös törekvéseink egy közös czélra egyesüljenek. Mert multjokat sem ők maguktól, sem mi nélkülök sohasem fogjuk helyesen megítélhetni. Hiszen milyen is az a történet, amit a régi iskola nálunk is. nálok is idáig produkált? Nem-e még mindig csak viszhangja a 48 előtti közjogi helyzet ellentéteinek? Csupa védelem vagy támadás, dicsőítés vagy ócsárlás, melynek lármájából csak a rhetorika hangja hallatszik ki. Ilyen temperatura mellett : beható kutatás, elfogulatlan ki i-