Századok – 1893

Értekezések - TÉGLÁS GÁBOR: Az erdélyi medencze őstörténetéből 594

AZ ERDÉLYI MEDENCZE ŐSTÖRTÉNETÉBŐL, 595 őrzött ezüst kincsleletet kell kiemelni, mint a mely az első századból származó éremmellékleteivel a korábbi időkből ismert csorai, medgyesi. vajdéji, pipei s a legutóbb felmerült nagyváradi ezüstkiucsek chronologiai meghatározásához kulcsúi szolgál s a dákok sokszor emlegetett kincseinek maradványa. A Maros és Al-Duna közt ősidők óta átjáróúl szolgált Sztrigy mellett sűrű egymásutánban az ősember 19 állomására akadtam. Itt Szentgyörgy válya a leletek gazdagságára és a fazekas készítmények díszítési motívumainak bőségére és elegentiájára Tordost megközelíti; Sztrigy-Szacsal pedig egy depotlelettel jelöli meg az egykori bronzkereskedés útját. A Szászvároshoz betorkoló Városvízvölgyön, a Godean havas alján őserdők közt rejtőző gredistyei vár romjain kivűl, egy sor jellegzetes földvárt vettem föl első körútamban. melyek részletes tanulmányozását még ezutánra kelle halasztanom. Ez idő szerint e völgyről 4 telepet sikerült megállapítanom. A Szászváros átellenében Algyógynál megnyíló völgy szintén több ponton megőrizte az ős ember nyomait s meggyőződésem szerint élénk forgalom színhelye vala a legrégibb idők óta, meggyőzőleg bizonyítva, hogy a folyók homokjában, görgetegeiben készen is található aranyport egyéb fémek használata előtt becsülni tudá az ős ember. Itt 6 telepet emelek ki s ezek közül Erdőfalva barlangjaival és egy Cetecuja (váracska) nevű szikla erődje különösen érdekes s az egykori arany kereskedelem vonalát illustrálja. A Gyulafehérvárhoz betorkolló Ompoly (a római Ampelum) mellett Zalatna, illetőleg a tőle 5 órányira északnyugatra eső Korabia régi bányaromok és thasosi tetradrachmák alakjában tartotta fenn a rómaiakat megelőző bányászat és forgalom emlékét. A déli Kárpátokat éjszakról megkerülő s Gyulafehérvár közelében végződő Székás rövid völgye 11 őstelepet mutat fel s itt Szászsebes, Péterfalva, Szászcsor a nevezetesebbek. Gyulafehérvártól az Aranyos beszakadásáig jobbadán Herepey Károly nagyenyedi tanár fáradhatatlan kutatásainak 28 őstelep ismeretét köszönhetjük, s az ezekről összehordott tárgyak a nagyenyedi collegium gyűjteményét gazdagítják. E lelő helyek közül minden tekintetben kiválik a Csáklyakő falu mellett a Tyikujáta és Marjucza nevű mész-sziklák közt Herepey által felfedezett és kizsákmányolt telep. A Csáklyakő számos kő- és bronztárgyaival, dák érmeivel elsőrangú védvára lehete az ősembernek, a melynél az ón jelenléte Britannia felé utaló kereskedelem bizonyítéka ; egy smirgel véső pedig a görögországi összeköttetést világosan kitűnteti. Ugyanitt a bronzöntés helye is be van igazolva. Csonteszközei közül szépen díszített sípok, halászhorgok, árak, állatfoggyöngyök tűnnek ki. Figyelmet érdemelnek a tordosiakhoz hasonló