Századok – 1893

Értekezések - TÉGLÁS GÁBOR: Az erdélyi medencze őstörténetéből 594

."96 TÉGLÁSGÁB0B. állatalakocskák anyagból. Az állatcsontokból : tulok, júb, kecske, disznó, ló (sok), szarvas, medve (sok), hód és sok madárfaj szembeötlőbb. Bronztárgyakban is gazdagnak mondható e telep. Három lándzsatypus, számos fibula, tokos véső. sarló, kés, beretva stb. került innen Nagy-Enyedre. Vasmüvekből keskeny lándzsák, szakállas nyilak, egv kis kézi üllő, szegek, sarlók, fibulák, dárdák, vésők fordulnak elő. A telepnek a római korba lenyúló cultus tárgyaiból egy bronz phallus, egy kis emberi alak és a trójaiakhoz hasonló agyagkorongok fontosak. A tövisi állomásról jól megkülönböztethetőleg a Kük üllő beszakadásától éjszakra sorakozó s már messziről mesterségesen letompított kúpalakjukkal feltűnő maros-balparti magaslatok mindenikén, így: Kapud, Paczalk'i, Kis-Solymos, Megykerék, Maros-Szent-Király felett megtalálhatók az ősember nyomai. Átellenében ugyanaz a jelenség ismétlődik ; csakhogy ott a Maros és Aranyos vízválasztója közelében sorakozó szírttetőket és sziklaszorosokat kereste fel az ősember. A Közép-Maros vidékéről Ispánlakot (Marosujvár mellett) egy bronzdepot lelet tűnteti ki. E helyen körülbelől 10 mázsányi bronzlepény, feldolgozott mindenféle bronzáru és beöntésre szánt ócska bronz került elé. úgy hogy a szenterzsébetfalvi (Hammersdorf) és nyárádgálfalvi bronzleletek mellett ez a leggazdagabb. Az Aranyos mentéről 7 lelőhelyet mutathatok fel. Az idevaló aranymosások területén Potsogán egy bronzleletet sikerült találnom. Az Aranyos beömlésétől felfelé számított felső Marosvölgyben 17 őstelepet ismerek, s itt a Görgény-Libánfalváról Korács Ferencz marosvásárhelyi apátplebanus tulajdonába jutott urnák lelőhelyét kell kiemelnem, hol az urnák terméskőfedőit a helyszínen én is megtaláltam. Az Olt vidékére a Szeben környékiekkel 60 telepről szereztem tudomást. így az Olt háromszéki medenczéjében Angyalos, Bessenyö szolgáltatnak változatos telepeket. Bessenyőt vasolvasztó részletei s egy bronzdepotlelet emeli ki, főleg az itt jelentkező s a bronzkor legvégét képező 28 fokossal. Dalnokról a hatalmas kőfejszéket (székely muzeum) kell kiemelnem. Szacsvát hatalmas obsidián vésője, Zágont s az Olt mentén Bölönt bronzlelete, Bardóczot bronzvésők, kardtöredékek, sarlók társaságában talált 25 durva aranykarika különbözteti meg; míg Bodoknál a Kincsás várában és Csernátonnál (Csonka vár) a rézkor emlékeiül minősülő csákányok fordultak elé. Odább a kőhalmi szikla, majd Szeben körül Szelyistye, Orlát, Tilicska, Galis, Szelindek őskori erősségek valának.