Századok – 1893

Értekezések - PÓR ANTAL: A történeti jelenetek korhű reconstruálásáról - 2. 505

506 rÓR ANTAL. látván városukat az ostrom alól, szorongatóik után indulának, és még jókor érkeztek, hogy a király győzelmét teljessé tegyék. Kik vettek részt a főbbek közül egyik oldalon is, a mási­kon is, kik estek el : elég részletesen előadtam Trencsényi Csák Máté (Budapest, 1888) czimű művemben. Ott található a roz­gonyi táborhely és csatatér fölvétele Dörre Tivadartól, és magá­nak a csatának XIV. századi, igen érdekes miniatűr képe a bécsi képes krónikából. Kevésbbé jelentékeny és nem éppen sok, amit az ott. mondottakhoz még hozzá tudnék adni. De ha képíróink közül valakinek szolgálhatok vele : tartom szerencsémnek. Csák Máté harcza a csehekkel. 1315. május—-julius. Harczokban, ütközetekben, várvívásokban azon időből, értem a XIV. század három első tizedét, szükséget nem szen­vedünk. Egyikről, másikról — példáúl a debreczeni ütközetről, Sólyomkő körültáborlásáról— érdekes tudósításaink is vannak.1) Ez utóbbihoz gyönyörű tájkép is járulhatna. De hagyom ezeket. A belháború ezen rémes jelenetei aligha bírnának vonzó erővel képíró művészeinkre. Talán érdekesebb lesz Csák Máté össze­tűzését a cseh királylyal. kizárólag cseh kútfők után, előadnunk, minthogy hazai kor- és okirataink teljesen hallgatnak felőle. János cseh király — beszéli Péter, kőnigsaali apát — nem tűrhetvén tovább a vakmerőséget és erőszakoskodást, melylyel Trencsényi Máté, »a gonoszság táplálója« Morvaországot fosz­togatta, gyújtogatta, lakosait rabságra hurczolta, elhatározta megfenyítését. Összegyüjte tehát nagy sereget külföldi és belföldi harczosokból. Amazok ezerötszázán valának, valamennyien sváb módra, azaz tetőtől talpig vértezne; ezek »megszámlálhatatlan« sokaság, több ezer ember — pánczéllal, vérttel, vaskalappal, sisakkal, lándsával, íjjal, nyíllal és gerelylyel, az egyik emígy, a másik amúgy fegyverkezve. Összeverődvén e sereg, János király 1315. május, 21-én Prágából elindult és Magyarország felé vette útját . . . Átment a Morva folyón és Holies várát elfoglalni tűzte föladatául. Körül­zárta tehát seregével és hosszasabban ostromlá; de fegyverei szerencséje megtört a védők ügyességén és kitartásán. Miután az ismételt rohamokat visszaverték, a várfalak alá ásott aknákat ügyes ellenaknákkal kijátszották, vizbefullasztván az ellenséges munkásokat. Ekkor érkezett meg Csák Máté fölmentő serege, mely íjjal, nyíllal, lándsával és pajzszsal volt fölfegyverkezve, >) A debreczeni ütközetet, Csák Mátém 142. lapján vázoltam ; Sólj'omkö eernirozását szépen megírta Bunyitay Vincze a Századok 1888. folyama 148. lapján.

Next

/
Thumbnails
Contents