Századok – 1893

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1893. május 4-ki r. vál. ülés jegyzőkönyve 465

BOSZNIAI PÜSPÖKSÉG MAGYARORSZÁGON. 473 Meddig haladhatunk e folyó mentén észak felé, bajos eldönteni. Mert ez irányban a legközelebb ismert régi határhely : Gara, a mai Gorján. (Ma Verőcze- hajdan Valkómegyében.) Nagyjából a Diakovár és Gorján közt fekvő mai Szatnicza-nál vonjuk meg a határt, hogy ekként könnyebben áttérhessünk a kelet felé szomszédos Josava völgyébe. E folyó azonos az 1244-ben említett Usene vagy helyesebben Ilseve folyóval, melyet később hihetőleg Usavának ejtettek, a miből a mai Josava lett, ép úgy, mint lett pl. a gömör- és torna-megyei régi Ilsvából, vagy Jolsvából és Ilsvafőből a mai Jolsva (tótul : Jelsava) és Jósvafő vagy Józsafő. Ennek az Ilseve, Ilsava vagy Josava folyónak a völgye alkotja az 1244. évi oklevél szerint a diakovári uradalom határát egész addig a pontig, a hol e folyó, dél felé a Bitytyel találkozik. Tőle oldalt (kelet felé) maradnak a Garaiak (későbbi) nagy birtokai, melyeket természetesen 1244-ben még nem emlegethetnek ily minőségben. Az ez évi határjárás alkalmával e tájon fölsorolt : Mohor, Sebe, Lubus és Kaymoz földek később sohasem fordulnak elő, holott ép e vidékről meglehetős részletes leírásaink vannak főleg a XY. század második feléből, a Garaiak okleveleiben. Különösen két helység lett e tájon hiressé : t. i. Nagyfalu és Horváti, a XIY. század végéig az ekkor fellázadt Horvátiak, ez óta pedig a hírneves Garaiak birtoka, melyek : Nagfalu és Urvati alakban szintén előfordulnak 1244. évi határlevelünkben. Hol feküdt e két helység, többször megkisérlették megfejteni,1

) — siker nélkül. A helyes utat a Garai-Szécsi-féle 1477 -8. évi nagy osztály-levél mutatja meg, mely egy jókora folians-füzetben a Garaiak összes birtokait apróra fölsorolja.2

) Hasonlóan az 1244. évi határ-levélhez, ez az oklevél is Gara vidékéről indul el és halad kelet-délkelet felé, még pedig : Kese és Korotna (ma Kesinczi és Koritna) helységeken s a falvak egész csoportján át Nagyfaluhoz (melyet valahol a mai Vucsevczi vagy Yiskovczi >) Péld. Ortvay (a pápai tized-lajstrom id. magyarázatában I. 264. 266.) és Pesty (I. m. I. 295., 320. 1.) 2) Az Orsz. Levéltárban. Dl. 18145.