Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Mika Sándor: Visszapillantás történeti irodalmunkra 1892-ben - I. közl. 429
437 TÖRTÉNETI IRODALOM. mely jobbára a M. Flórián által már felhozott érvek alapján a Hartvik legenda ellen intéz új támadást s ^annale keletkezését a XIII. század elejére helyezi ; ellentétben Árpád-kori történelmünk legalaposabb ismerőjével: Pauley Gyulával, ki egy rövid, de tartalmas czikkbenújra nem sikertelenül tör lándzsát Hartvik mellett, felsorolva mindazon érveket, melyek e legenda keletkezésének korát a XII. század elejére helyezik. III. Történelmünk egyik legszebb korszakáról, daliás időkről, az Anjouk fényes koráról szól Pór Antal nagy műve: Nagy Lajos életrajza.2 ) Közel egy félszázadra terjed. N. Lajos uralma, mely míg egyfelől nemzetünket dicsőséggel árasztotta el, addig másfelől hazánk közjogi és míveltségtörténelmi fejlődésében is mély nyo< mokafc hagyott hátra. A zilált álllapot, melyben az Anjouk az országot találták, a kiváló hatalmi állás, melyre Magyarország alattok felemelkedett és végre a feltűnő hanyatlás, mely N. Lajos halála után rögtön bekövetkezett, kétségtelenül bizonyítják két Anjou királyunk kiváló tehetségeit, bizonyítják főképpen azt, hogy Magyarország nagy hatalmi állása Európa délkeleti részein a XIV. század folyamán első sorban Róbert Károly és N. Lajos személyes tulajdonain alapult. E körülmény, valamint Anjou-kori történeti irodalmunk nem épen túlságos gazdagsága kétszeres érdeket kölcsönöztek Pór Antal munkájának, mely a dolog természete szerint nemcsak N. Lajos életrajza, hanem egyúttal Magyarország történelme is a XIV. század második felében. Az utóbbi időkben történetíróink közül Pór Antal foglalkozik előszeretettel az Anjouk korszakával. Számos kisebbnagyobb tanulmánya szól már e korról s hogy jól ismert talajon mozog, mindjárt meglátszik jelen munkáján is, melyet első sorban a XIV. század politikai viszonyainak beható és alapos ismerete jellemez. Részletesen, az összes feltalálható adatok lelkiismeretes felhasználásával tárgyalja N. Lajos külpolitikáját és hadjáratait, békés és háborús érintkezéseit az olasz államokkal, első sorban Nápolylyal, Velenczével és a szentszékkel ; összeköttetéseit Lengyelországgal, hadjáratait északon a litvánok, délen a Balkán félsziget kis államai ellen s végre összeköttetéseit Németországgal, kiválóan a Luxemburg családdal. Szóval kimerítő, a legkissebb részletekre kiterjedő leírását adja N. Lajos uralkodásának, ami a politikai történelmet illeti s kifogást talán csak annyiban ') Századok 1892. évf. 4. füz. Történelmi Életrajzok 1892. évi folyama és önállóan is.