Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Mika Sándor: Visszapillantás történeti irodalmunkra 1892-ben - I. közl. 429

438 TÖRTÉNETI IRODALOM. lehetne emelni, hogy a túlságos részletezésben a szerző elmulasztotta Lajos külpolitikájának nagy és jellemző körvonalait adni. Nem látjuk feltüntetve azt sem, hogy a nagy király külpolitikája mennyire állott összhangzásban az ország jól felfogott érdekeivel. Mert nekünk úgy tetszik, hogy N. Lajos minden érdemei mellett is külpolitikájában családja érdekeit az ország érdekei fölé helyezte s túlságos hódolatával a szent szék iránt a török veszedelem útját egyengette. Szemben a török hatalom naponként növekvő erejével, N. Lajos háborúi a Balkán félszigeten a szerbek, bolgárok és oláhok ellen testvérharczok voltak s Lajos térítő buzgalma, melylyel a schismaticus bolgárokat és az eretnek bosnyákokat a szent szék felsősége alá hajlítani törekedett, megsemmisítette annak lehetőségét, hogy e népek a török félhold ellenében a magyar korona alatt őszinte lelkesedéssel egyesüljenek. Legérdekesebbek Pór munkájának utolsó fejezetei, melyekben az ország belső fejlődéséről ad N. Lajos uralma alatt rövid áttekintést. Szépen tárgyalja az 1351. országgyűlés nagy jelentőségét s N. Lajos buzgó fáradozásait városaink felvirágoztatása körűi. Látjuk, hogy az ipar és kereskedelem alatta lendületnek indultak s látjuk hogyan emelkedtek fel már az Anjouk alatt, mint kereskedelmünk gyúpontjai nyugaton Pozsony, északon Kassa, Szeben és Brassó délkeleten. Általában az ország belső fejlődésére vonatkozó részletek rendkívül becsesek s csak sajnálnunk lehet, hogy az érdemes szerző, ki mint munkájának első része bizonyítja, rendkívüli szorgalommal gyűjtötte össze a N. Lajos korára vonatkozó adatokat, N. Lajos belkormányzatának elbeszélésére nem fektetett oly nagy súlyt, mint a diplomacziai és hadi események leírására. Pedig hogy Magyarország mívelődése Lajos alatt örvendetes lendületnek indult, a szerző is ismételten jelzi s kétségtelen, hogy Lajos uralma e tekintetben valóban korszakalkotó volt és nemzetünk politikai és mívelődési fejlődésére mélyebbre ható következményekkel járt, mint diadalmas hadjáratainak és fényes külügyi összeköttetéseinek múlékony dicsősége. IV. A tizenhatodik század történelmére két kisebb munka jelent meg a mult évben. Mindkettő kútfőtanulmány s mindkettőnek tárgyát Szerémi György emlékirata képezi. Minél kevesebbet foglalkoztak történetíróink eddig történelmünk forrásainak beható tanulmányozásával és bírálatával, illetőleg hitelességök mértékének megállapításával, annál nagyobb örömmel üdvözöljük e két munkát, mint egy új irány jelét tör-