Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Mika Sándor: Visszapillantás történeti irodalmunkra 1892-ben - I. közl. 429

436 TÖRTÉNETI IRODALOM. lemzi. Kimutatja, hogy a XI. század végén és a XII. elején semmi egyöntetűséget nem lehet találni a királyi okleveleknél formai és tartalmi tekintetben s megmagyarázza ezt azzal, hogy a királyi oklevelek szövegezője és kiállítója nem pusztán a királyi cancellaria, hanem sok esetben az az egyház, vagy testület volt, melynek részére az oklevél kiállíttatott. Vizsgálat alá veszi aztán sorban a Kálmán király okleveleit: a veszprémvölgyi apáczák 1109. évi oklevelét, a veszprémvölgyi oklevél párját, a zobori apátság 1111. évi oklevelét és ugyanazon apátság 1113. évi oklevelét, a zobori apátság birtoklevelét s végre a Dalmáczia részére adott okleveleket, megállapítván mindeniknek értékét. Őszinte örömmel üdvözöljük e kis munkát, mely történetírásunknak rendkívül hasznos szolgálatot tesz, s méltán sorakozik a szerző hasonló irányú régibb dolgozataihoz. Reményijük, hogy Fejérpataky, ki történetírásunk ez egyik, nagyon is elhanyagolt ágának, a diplomatikának leghivatottabb mívelői közé tartozik, sikerrel megkezdett tanulmányait tovább folytatva, segíteni fog egy rég, érzett szükségen s történetírásunkat meg fogja ajándékozni Árpád-kori okleveleink kritikai kiadásával. ,Az Árpádok korára vonatkozik Wertner Mór munkája is : »Az Árpádok családi története«.1) Mint czíme is mutatja, genealógiai munka, mely első nemzeti dinastiánk történetére, elágazásaira, nevezetesen pedig a külföldi uralkodó családokkal való összeköttetéseire van hivatva világot deríteni s nem a szerző szorgalmán és iigybuzgóságán, hanem Árpád-kori történelmünk forrásainak hiányosságán, részben pedig a meglevő anyag nem minden tekintetben kielégítő kritikai feldolgozásán mult, hogy a szerző e czélt teljesen el nem érhette. Mint úttörő, első magyar genealógiai mű az Árpádokról — ha a dolog természeténél fogva nem is nyújt vonzó olvasmányt, bár készséggel elismerjük, hogy egy pár életrajza valóban szépen és vonzóan van megírva, mint történeti segédkönyv hasznos szolgálatot tehet mindazoknak, kik hazai történelmünk e régi korszakával foglalkoznak. A kisebb, folyóiratokban megjelent értekezések közül megemlítjük Nagy Géza tanulmányát: »A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében«2), mely a verebi, battai és demkóhegyi ősmagyar sirokat ismerteti, és egy pár érdekes adatot szolgáltat a vezérek korának míveltségtörténelméhez. Ide tartozik továbbá Karácsonyi János értekezése: »Kik voltak az első érsekek?«3

), , ') Szabó Ferencz »történeti, nép- és földrajzi könyvtárának« 51. kötete. N.-Becskerek. 1892. s) Archaeologiai Értesítő XII. 4 sz. s) Századok 1892. évf. 1. 2. 3. fűz.