Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Ujhegyi Béla: Budavár keletkezése s hadtörténelmi multja. Ism. A–a. 247

249 TÖRTÉN ETI IROD A LOM. 75 — 76 11.), az utolsó 1685 86-ban a hős Abdurrahman Abdi Arnaud (79 1.). A könyv hadtörténelmi része és a mellékelt IY-ik számú rajz három nagy mozzanatot tár az olvasó elé, élénken, hiteles adatok alapján teljes, katonai részletességgel : az első, midőn 1541. aug. 21-én Szolimán császár elfoglalja Budavárát, az utolsó •csatában Roggendorf német főhadvezér holtakban és foglyokban 16,000 embert vesztett s néhány nap múlva maga is megmérgezés következtében meghalt (68 1.); a második 1686. sept. 2-án (119 —121.11.) A várvéderő összesen 16,000 emberből állott, a bástyákon összesen 194 löveg volt elhelyezve, a várostromló osztrákmagyar sereg összesen 66,430 emberből. 186 löveggel. A vár visszavétele napján a törökök 500 embert vesztettek, hadi fogoly, azok feleségeivel, gyerekeikkel együtt 2000 volt, a többit a hosszas védelmi harcz pusztította el. (1221.) A hős fővezér Abdurrahmán pasa a bécsi kapu melletti bástyán, a rés közelében esett el (120 1.) ; a harmadik nagy történelmi mozzanat Budavárának a magyar honvédség által visszavétele 1849. május 21-én. A Hentzi tábornok alatt küzdő császári védsereg együtt 4500 harczosból állott (149 1.) s a várbástyákon 92 löveg volt elhelyezve (159.), 209 — 210 11.), a magyar ostromló haderő állott 25,000 fő gyalogból, 5122 lovasból s 142 lövegből (157 1.). A vár elfoglalása reggeli 7 órakor fejeztetett be ; a helyőrség holtakban 13 tisztet, 467 katonát, sebesültben 13 tisztet, 195 katonát vesztett ; Alnoch ezredes, a lánczhidat felvettetni készülő gonosz műve közben, a visszásán robbant gyújtó akna tüzes golyó-darabjai által szaggattatott szét, Hentzi tábornok a május 22-ére forduló éjfélkor halt meg sebeiben (226. 230. 11.). A köztörténelem Íróinak is becses följegyzések vannak e könyvben. Ilyen az, hogy a törökök elvonulása után számos török helyt maradott s a lakossággal lassanként összeolvadott, így : a Durmán, Scheich, Hamzsa, Janicsárff, Karaguly, Kaszaj), Karakas és több nemzetségek. (125 1.) Másik nevezetes az, hogy a Budáról és Pestről s vidékéről kipusztult vagy eltávozott törökök s a török korszakban kiirtott magyar lakosok helyére a budai német várparancsnokok s az ó-budai kamarai praefectus mind német telepítvényeseket helyeztettek be, házzal, földekkel s Aquincum fényes romjaiból kőépületanyaggal látták el, úgy, hogy sok budai kapás háza küszöbe s pinczelépcsői ma is római patriciusi házakból került díszfaragású vagy feliratos kövekből valók, (1271.) s nemcsak a földmíves nép és alsó polgárság, de a kamarai hivatalnokok Buda-Pest körében egészen 1848-ig mind kivülről behívott s beédesgetett idegenekből állottak. Elkeresztelték Etelvárt Etzelburggá, majd Klein-Zell-é, szóval : a torok világot Budán