Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Ujhegyi Béla: Budavár keletkezése s hadtörténelmi multja. Ism. A–a. 247

250 TÖRTÉN ETI IROD A LOM. a vár bevétele után német világ váltotta fel, a mi 1848-ig tartott. Ezt új korszaknak nevezi szerző, s róla érdekeseket jegyez fel. 1703. okt. 23.1. Lipót császár Buda várat ismét Magyarország fővárosává emelte (126 1.), 1715. III. Károly király megkezdette a királyi várpalota építtetését (128.1.) Várparancsnokok kezdettek kineveztetni 1705-n, az utolsó 1848-ban volt b. Léderer Ignácz, lovassági tábornok. A szabadságharczában levert nemzetre absolut uralkodás következett. 1850. Dietrich altábornagy lett Budavár parancsnoka, az utolsó 1869. volt lovag Bosenzweig Nándor tábornok. Végre 1872. a XXXII. t.-czikk következtében 1873. november havában Buda és Pest egyesült, s az egyesülésbe O-Buda is belevonatott 1875. A várnak további fenntartása megszüntettetvén, Buda-Pest nyilt városnak mondatott ki, s azzal Budavár jellegét s külön állását végkép teljesen elvesztette, s beleolvadt a megujult és megnövekedett szép Pest városába. (240 — 241 11.) A szentgellérthegyi erőd lerombolása 1891. határoztatott el, a várbástyák lebontása részben már 1890-ben elkezdődött, az Újépületre is hasonló sors vár. Buda-Pest világvárosi fejlődésnek indult — így zárja be művét szerző — utczák alakultak, új névvel, a régi történetiek helyett. A ki innen negyven év előtt eltávozott s ma visszatér, alig képes magát tájékozni ; a régi krónikák nyomán induló történetbúvár pedig sok nagy és dicső tett színhelyét nem lesz képe& maholnap megtalálni. Aquincum romjait — a miket gyep takart el — Torma Károly erdélyi tudós 1880. őszén kezdette feltakartatni s megismertetni, hogy ama nagyszerű római gyarmat emlékeit az utókornak fentartsa. Us Buda és Pest emlékeit feledéstől megmenteni e sorok vannak hivatva. Vajha a mult iránti kegyelet hiánya lehetlenné ne tenné ! Néhány botlást is meg kell említenem. Szerző adatait megdönthetlen hitelességűeknek mondja előszavában (2. 1.) Elhisszük, bárha ehhez is fér kritika, de a kifejezést túlságos önérzetből származottnak Ítéljük. A történetírónak •igazságszólási kötelességét meghatározó régi classikus mondat nem krónikástól, de egy más jeles Írótól ered. Az idézeteket szerző gyakran más alakban adja, pedig azokat szó szerint kell közleni. IV. Erigyes nürnbergi várgrófról azt irja szerző a 22. lapon, hogy a német császári trónig felhágott, talán iróibb kifejezés lenne: »emelkedett«. A 28-ik lapon Ferdinánd és János királyról kezdvén elbeszélését : megjegyezzük, hogy a királyokról az irónak tisztelettel és határozottan kell szólani, tehát I. Ferdinánd, Zápolyai vagy I. János király kifejezést kell irni. A 35. lapon szintén Ferdinándról és Szulejmán szultánról szólván