Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Ujhegyi Béla: Budavár keletkezése s hadtörténelmi multja. Ism. A–a. 247

248 TÖRTÉN ETI IROD A LOM. irálylyal, röviden és elég világosan mondja el a tudni szükségeseket, hogy az olvasó minden korszak nevezetesebb eseményeiről és változásairól, az államalkotó uralkodókról s harczban és politikában kitűnő férfiakról magának tiszta fogalmat és képet alkothat. Egy rövid áttekintés igazolja Ítéletemet, mely kedvezőnek mondható, de valóság az alapja. Pannoniát és Aquincumot 3—7 lapon tárgyalja, külföldi forrásokat nem idéz, de Rupp Jakab művét Budapest helyrajzi történetéről igen; kár hogy nem használta fel a főváros Havas Sándor által szerkesztett alapos művét, melyben főleg Aquincumot jeles szakférfiak ismertetik. A római telepek és Aquincum rajza azonban a mellékletben igen becses, s az olvasót nagy mértékben segíti tárgya alapos megismerésében. A népvándorlás korából érdekesen tárgyalja Etelvára és Buda név eredetét, és hogyan változtatták az elsőt a németek Etzelburgra. Itt azonban a »cyrillica« és »glagolica« irási alakokat hibásan használja szerző a »kyrill« és »glagolit« alak helyett. (9. 1.) Buda és Pest, Pestvár, Pest-rév, Kis-Pest, Pesti-Újhegy változatok alatt Buda-Pest bölcsőkorát igen érdekesen adja elő szerző; használja Palugyai, Rupp, Podhradszky, Rómer műveit, elmondja, hogy a magyar vezérek hihetően Etelvárban laktak, Szent-István építtette a buda-ujlaki prépostsági várat, melyet III. Béla névtelene Budavárnak nevez - tévesen ; mert a prépostsági vár e néven soha sem neveztetett, hanem az a Pest-Ujhegyen IY. Béla által építtetett Budavár neve volt mindig, mely 1245-től 1247-ig épült. Szerző szerint a királyi várpalotát is IV. Béla építtette, kisméretüleg, I. Lajos hosszasabban s többet lakván Budán, azt tetemesen megnagyobbíttatta, Zsigmond király pedig egy nagy •és pompás palota építését tervezte, a minek bevégzésében a halál meggátolta; bevégezte azonban s világhírű fényre emelte I. Mátyás; a homloképület a mai fegyvertár udvara közepe táján volt, ettől a történelmileg hires csonka torony, a hol királyi s más főállású politikai foglyok tartattak Mátyás korában. (20 -2111.) Buda és Pest IX—XIII ik századi látképét, úgy Mátyás palotáját meglepő alakban mutatja a könyv III. számú rajzmelléklete. Érdekes része a könyvnek Budavár régi parancsnokainak névsora (25 — 26 lap); a legelső Tamás, Péter fia 1335-ről, legutóbbi Bornemisza János a XVI. századból 1524—1526-ról feljegyezve. 1527-től 1529-ig ismét magyar várparancsnoka volt a várnak, (29. 1.), 1541-től 1686-ig török uralom alá került, s első pasa parancsnoka és a budai szandsák feje volt, Szuleiman (71 1.), utána 1602-ig más négy pasa, (73. 1.) ezután 1661-ig hét