Századok – 1893

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A rómaiak aranybányászata Dáciában - I. közl. 227

232 KIRÁLY PÁL. csapatosztályai végezték erre is a biztossági szolgálatot ép úgy, mint a Maros mellékén lefelé egész a német-csanádi Castrum rayonjáig. De a 30 km.-re északra fekvő Fehér-Kőrös vidék szolgálata is ide lehetett utalva, mert bár Kis-Bányánál (Boicza), Budánál, Kőrösbánya, illetőleg Karácsnál az aranybányászatnak kétségtelen jelei találhatók, — sőt Kis-Bányánál constatálható volt a bányatelep is., — nagyobb katonai állomást még sem helyeztek ide. Micia védelmi köre nyugot és északnak feltűnően messze terjedt tehát, ép oly messzi mint kereskedelmi összeköttetései : egész az arad-hegyaljai limes vonaláig, s mint emporialis hely, vámállomása a Dacia és határos területek között fönnállott marosi hajózásnak. Az Erczhegységgel Miciát az épen átellenben északnak nyíló kajánpataki völgy hozta kapcsolatba, melyen át Kis-Bányát, a rudai és gyógy-völgyi bányászatot tartá fölügyelet alatt, melyen keresztül elérhetők a nagy-almási terjedelmes aranybányák is. Miciából Déván át a Sztrigy torkolatához irányúi a hadi út, s ott a délről, vagyis az Al-Dunától fölvonuló főúttal egyesülve, a Maros jobb partjára vezet. Itt a Sztrigy torkolatával szemben emelkedő aranyi hegykúp a Maros révjének, inkább hídjának biztosítására képezett állandó őrhelyet, s az egykori tábor sánczöve, töltése, valamint a földkunyhók mélyedései még most is szemlélhetek. Az aranyi hegy tövében hajdan Petris állott. Innen vagyis a mai Aranytól a Szamos jobb partján és közvetlenül az Erczhegység rayonjában haladt a főút Apulumig, mellőzve — az Erczhegység könnyebb körülzárathatása érdekében — a sokkal téresebb s a vasút által is követett balpartot. Első katonai állomása Germizara (Al-Gyógy) a legvilágosabban illustrálja, hogy mily szoros viszonyban áll a belső védvonal a bányászathoz. Castruma az Al-Gyógy mögött alig négy km.-re, Bozesnél egyesülő défilék biztosítására épült, mert e szűk völgyek egymással párhuzamosan futván, egyfelől az Ompoly mellé Ampelumhoz, vagyis a mai Zalatnához, másfelől a Pojána, Tekerő, Nagy-Almás mögött emelkedő Fericsel és Magyarok hegye kiterjedt bányamezőin át a Fehér-Kőröshöz, s az ott fekvő Buda és Kis-Bánya bányászatához vezetnek. Elzárásuk volt tehát legfőbb indoka Germizara megerősítésének. Germizaratól Apulumig ismét ott találjuk az állótábort, honnan Ampelum-Zalatna, vagyis az Arany vidék felé a közlekedés legkönnyebb vala. Ez a pont az útszakasznak majdnem közepén fekvő Karna, a Peutinger táblának Téglás által localizált Blandianája,megint a jobbparton,hogy az elzárás annál teljeseb legyen.