Századok – 1893

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A rómaiak aranybányászata Dáciában - I. közl. 227

A RÓMAIAK ARANYBÁNYÁSZATA DACIÁBAN. 231 (léire, ősidőktől használt nyergek és horpadások állanak a hegyi lakosság rendelkezésére, sőt nyugotnak a Bihar gerinczén keresztül gyalog és lóháton szintén eligazodik a helyismerő. Traján telepítési eljárásánák egész menetéhői szembetűnik, mennyire számolni tudtak ő és megbízottjai az itt körvonalazott Felföld természeti sajátságaival, s hogy,úgy ő mint politikájának követői Dacia föladásáig folyvást az Érczhegység védelmi igényeihez szabták a tartomány egész hadrendszerét, s midőn az északról megindult népmozgalmak hullámcsapásai érezhetőbbek lettek : Septimius Severus egy egész légióval, a légió V. Macedonicával, közvetlenül a bányavidékből Tordáról kiindulva egyfelől északnak, másfelől a XIII-ik légióval a Maros mellől keletnek olyan hadi rendet alakít, hogy annak védelme alatt a bányászat és Dacia még évtizedekig megmaradhatott Róma kötelékében. E fölfogásnak praegnans kifejezését látjuk abban is, hogy a foglalás befejeztével Gyulafehérvárra helyezik Dacia katonai központját, mivel az Erczhegység centrumából eredő Ornpoly mentét a keletről származó veszélyek ellenében innen födözbeték legkönnyebben, mert a völgyalakulások a fővezérlet dispositióit úgy északnak a Kis-Szamos felé, mint délre az/

Alföldnek nyíló Maros terén e pontról fölöttébb megkönnyíték. És daczára annak, hogy földrajzilag Marosvásárhelyhez esik az erdélyi Felföld súlv pontja, mégis Traján korának katonai és politikai circulatiója az Érczhegységből indult ki. »Nem egyéni speculatio és elméleti okoskodás mondatja ki tehát velem, hogy Dacia valódi állami és közgazdasági magvát az arany vidékben jelölhetjük meg. Nem is a térképről s a katonai pontok távolsági adataiból vezetem le ezt a tételt, hanem a helyszínen éveken át folytatott szemlélődés, a bányatelepek és katonai állomások több irányú összehasonlítása — írja Téglás — érlelte meggyőződéssé bennem az itt mondottakat.« És emez állításokat tanulmányai folyamán teljes valóságokká emeli. Első, és mondjuk legfőbb bizonyítéka a váröv, mely az aranyvidék biztosítására épült már a hódítás legelső szakában. E hatalmas védelmi vonal azon íven helyeztetett el, melynek főpontjaiúl Dévát, Gyulafehérvárt, Székelyföldvárt, Tordát és Csúcsát jelölhetjük meg. Az Erczhegység nyugoti szárnyát és a Fehér-Kőrös mellékét a miciai (Veczel) erőd védelmezi. A castrumot téres öblözet közepére helyezték, melyen alúl alig 5 km.-re a branyicskai szorosnak Lippáig tartó kimosási völgye veszi kezdetét. Majd 25 km.-re Dobránál, e völgyből délnyugotra a Bégához, s azon túl Lúgoshoz a kossovai horpadás szolgál át. A Béga völgye pedig nemiévén megerősítve, valószínű, hogy a miciai helyőrség kisebb