Századok – 1893

Értekezések - DR. CSÁNKI DEZSŐ: Ajnárdfiak és Matucsinaiak 217

AJNÁRD-FIAK ÉS MATUCSINAIAK, 225 tai Petőfi János leánya (Bátori Jánosné) bocsátják vissza a király kezébe Matucsina vár és a tárdai uradalom részeit, cserében a beregmegyei Tarpáért, Gyarmatot megtartván maguknak. Ez alkalommal teljesen hallgat az oklevél arról, mely megyébe való ez a Matucsina. Történelmi földrajzi művem I. kötetében az 1387. évi oklevél adatán indulva, mely Matucsinát Szatmármegyébe helyezte, ezt a Matucsina várat is Szatmármegyébe vettem föl. Akkor mégsem jó magam,sem senki irodalmunkban nem tudtunk semmit baranyamegyei Matucsina váráról s baranyamegyei Matucsinaiakról.1) Pedig ez alatt a Matucsina alatt mégis a baranyamegyei helység és vár értendő. Kétségtelenül bizonyítja ezt a tardai, helyesebben : tárdai uradalom (districtus) említése, ugyanez oklevélben. Ez a Tárda nem más, mint a mai Dárda, Baranyamegye dk. zugában, melyről már föntebb mint a Matucsinaiak egyik (akkor: harmadik) jószágáról emlékeztem, s mely már a XIV. század végén — s hihetőleg még előbb — is e család birtoka volt. 1436. elején ismét a szatmármegyei Matucsinaiakról kapunk hirt. Most megint bajba keverték magukat. A Zsigmond király levele szerint : László fiai : István és János, a Demeter fia Demeter (pap), a Miklós fia Miklós és Péter, s a Lőrincz fia Domonkos és ennek fia Frank h amis-oklevél-gyártáson rajtakapatván, birtokaikat nyilvános ítélettel elvesztették. E birtokokat aztán, név szerint : Gyarmat, Nagy-Ar, Kis-Ar, Matócs, továbbá Namény, Csaholcz, Oroszi helységekben és Gáborjánszeg pusztán (mindannyi Szatmármegyében) Bátori István országbírónak adta a király 1436-ban. Ebben az adomány-levélben már hasztalan keressük az 1387-ben és 1395-ben említett: Matucsina helységet vagy várat. Ugy kell lenni, Zsigmond király e birtokokat a rozsályi Kunoktól, és szántai Petőfiektől 1395-ben visszacserélvén, ha nem is mindjárt, a Marótiaknak veté zálogba, mint immár — ha úgy tetszik — saját, cserében szerzett birtokait.2

) Erre az elzálogosításra czéloz aztán 1469-ben Matucsinai Gábor kalocsai érsek, midőn a Marótiak kezéből Matucsina és tartozékai részeit 5000 aranyon kiváltja. Ez az összegecske annak idején kétségkívül nem a Matucsinaiak pénzes zacskóját duzzasztotta meg, hanem a Zsigmond király pénzügyi zavarai egyikén segített. Ezért emlegeti Gábor érsek 1469-ben és 1472-ben oly gondosan, hogy a ') Akkor még arról sem igen volt szó, hogy tört. földrajzi művem Baranyamegyére is — mint a melylyel Szabó K a »Hunyadiak korát csonka VI. kötetében foglalkozott — ki fog terjeszkedni. 2) Tárda birtokában már 1449-ben benne találjuk a Marótiakat. (Dl. 14246.) SZÁZADOK. 1893. III. FÜZET. 15