Századok – 1893
Értekezések - DR. CSÁNKI DEZSŐ: Ajnárdfiak és Matucsinaiak 217
226 DR. ( SÁN'KI DEZSŐ. AJNÁRD-FIAK ÉS MATUCSINAIAK. kiváltás a király engedelmével történt, mert hiszen e birtokok, ősei hűtlensége miatt, már 1387-ben a fiscus-ra szállottak, s innen kerültek zálogban a Marótiak kezére. Imént pontosan fölsoroltam a hamis-oklevél-gyáros Matucsinaiakat, a mint szatmármegyei jószágukat elvesztik, hogy aztán nyomukat Baranyamegyében kutathassam. Csakugyan már egy évvel előbb : 1435-ben meg is találhatjuk ott : Demetert a papot, Miklóst és Pétert, a Miklós fiait, továbbá Domonkos fiait (itt azonban csak Lászlót és Lőrinczet) s Jánost. Hat évvel később : 1441-ben pedig: Matucsinai Frankot, Istvánt, Miklóst és Pétert látjuk a baranyamegyei Matucsinával észak felé határos Asszuágy szomszédosai között. Mindezek az urak kétségtelenül azonosak azokkal a Matucsinaiakkal, a kik 1436-ban mint hamisoklevél-készítők, szatmármegyei birtokuk elvesztésével lakoltak. Tehát — kegyelmet nyertek. Még pedig úgy látszik nemcsak baranya- hanem szatmármegyei birtokaikra nézve is.1 ) 1462-ben ugyanis a Matucsinai Domonkos fiai : László és Lőrincz, valamint a M. Frank és Kristóf: kis-naményi, oroszi, csaholczi, matócsi és géberjéni (utóbbi puszta) részeibe csere czimén igtatják a Bátoriakat. S hogy ez alkalommal a Matucsinaiak jogos önelhatározásáról és rendelkezéséről van szó, világosan bizonyítják az oklevél hátára egykorú kéztől irott eme szavak: »Gyármath, fassio nobiliumde Mathuchina.« Ugy látszik, ekkor végkép leszámolt a család a szatmármegyei birtoklással. De tovább élt Baranyamegyében ; sőt Gábor érsek személyében újra fölvirágzott. Minden valószínűség szerint annak a Jánosnak a fia ő, a ki, mint László fia, 1436-ban szintén a hamis-oklevél-gyártók közt szerepel.2 ) DK. CSÁNKI DEZSŐ. ') Különben a baranyamegyei birtokoknak a hamis-oklevél-gyártás miatt történt elvesztésére úgy sincs adatunk. 2) Vérrokonaik a Petkeiek (Petykeiek, Pegykeiek) szintén fölmerülnek már 1435-ben s később 1439-ben, 1447-ben és 1462-ben is, de csupán Baranyamegyében ; a pallos-jogról szóló kir. okiratban említett Cseh Miklós pedig 1472-ben mint matucsinai Cseh Miklós— egyik tagja a Matucsinai családnak.