Századok – 1893

Értekezések - DR. WERTNER MÓR: A Csukárdiak 211

214 DR. WERTNER MÓR. voltak : mostohaanyja (t. i. Péter comes második neje), Saul fiai István és Salomó, Marczell fia Konrád és mások. A végrendelet magva abból állt, hogy Thurna (= Csukárfalva) nevű birtokát, melyet családja valamikor királyi adományozás útján kapott, saját, úgymint ősei lelkiiidveért örök időre a pozsonyi szt. Üdvözítő-egyháznak adományozta. Ha életben maradna, fentartja magának az élethossziglani haszonélvezetet, halála után pedig átmegy a birtok véglegesen a nevezett egyház tulajdonába s egy rokonának sincs joga az ellen tiltakozni, mert Thurne mint már említette — nem örökös, hanem királyi adományozás utján nyert birtok. Elmondja továbbá, hogy már atyja Péter és ősei is e templomban vannak eltemetve s hogy maga számára is itt szemelt ki nyughelyet.1) Egy erre vonatkozó második okirat2

) János végrendeletét némileg kiegészíti. Az esztergami káptalan tanúsítja t. i. 1291. szept. 3-án azon tanuk vallomásait, kiknek jelenlétében János ez év jul. 18-án fennebbi adományozását élő szóval megerősítette. A tanuk mindnyájan az esztergami érsek tisztviselői, kik uruk kiséretében a királyi táborba vonultak s most hazatértek. Tanúsítják, hogy a magnélküli János Nagy-Szombat és Pozsony között fekvő birtokát Thurnie-t ugyanazon határokkal, melyekkel az már emlékezet előtti időben birt, a pozsonyi Üdvözítőhez cz. templomnak azért hagyományozza, mert ősei és elődei e templom valódi kegyurai. III. András király 1292. febr. 2-án

3) e végrendeletet megerősíti. Ebből az okiratból megtudjuk, hogy a hagyományozás »presente Johanne filio Gyurgo cognato s> u consobrino eiusdem Joannis filii Petri« történt. Az 1291. jul. 18-án kelt okirat, illetőleg a tanúvallomás szövegezése egynehány újabb kutatót arra birt,__ hogy Osukárt, illetőleg annak őseit vagy utódait a pozsonyi Üdvözítő-egyház alapítóinak tartsák. E feltételezést pedig az okirat szövegezésével nem lehet bebizonyítani s egészen másképen kell e dologról gondolkoznunk. Az Üdvözítőről, ma pedig szent Mártonról czímzett templom már 1291-ben (s azóta mai napig) a pozsonyi prépostság, illetőleg a társas káptalan egyháza; de mivel okiratilag tudjuk, hogy a pozsonyi prépostság temploma 1221. apr. 20-ig4

) a pozsonyi várban, nem pedig a mai helyén létezett, sehogy sem ') Wenzel, V. 54. =) Wenzel, V. 51. 3) Fejér, VI. 1. 198. 4) Az erre vonatkozó okiratokat 1. Ortvay »Pozsony város története« I. 167., 168. stb.