Századok – 1893
Értekezések - DR. WERTNER MÓR: A Csukárdiak 211
A CSUKARDIAK. 215 szabad elfogadnunk, hogy Csukár nemzetsége talán 1221 után azon Üdvözítő-templomot alapította volna, melynek János 1291-ben Thurnét adományozza s melyben János őseinek már 1291 előtt temetkezési helyük volt. Ellenben majdnem apodictikus biztossággal feltehetjük, hogy Csukár ősei, midőn 1165-ben nemesi rangra emeltettek, azonnal azon voltak, hogy — az akkori nemesi rangú családoknál általában dívó szokásnak megfelelőleg — örökös temetkezési helyet szerezzenek maguknak s hogy e nemsokára 1165. utáu megszerzett családi temetkezési helyük az 1291-iki Üdvözítőtemplommal egészen azonos. Vájjon Csukár ősei 1165-ben e temetkezési helyüket — mindegy, vájjon ez csak temetkezési hely, kisebb kápolna, vagy a nagy közönségtől használt templom volt — egészen újonnan felépítették-e vagy kápolnát alakíttattak-e át temetkezési helyükké, illetőleg e már létezett templom kegyuraságát szerezték-e s mily nevet viselt akkoron e templom ? ') nem tudjuk. De midőn 1221 után a prépostság egyházát a várból a városba áthelyezték, jónak találták a Csukár családjának máilétező templomát vagy temetkezési helyiségét székesegyházzá átalakítani vagy bővíteni, csakhogy az erre vonatkozó részletek hiányában positiv adatokkal nem szolgálhatunk ; annyi azonban biztos, hogy Csukár utódai joggal viselhették még a prépostsági templom kegyura czímét, miután még Csukár unokája János 129 l-ben azon helyet szemelte ki magának a prépostsági templom kriptájában, a melyen halála után akart nyugodni, miután e templomnak egy egész helységet adományozott. János 1291-ben halt meg és még jó idő kellett ahhoz, hogy a székesegyház a hagyaték háborítatlan birtokába jusson. Röviddel János halála után nyéki Ivánka fia Miklós, Domonkos fiai vörös Péter és Lipót, továbbá pakai Chama és »Búd« Miklós, mint Csukár nemzetségének sarjai (nem tudjuk, vájjon Csukárnak egyenes utódjai, vagy csak családjának egyik oldalágából valók-e? az utóbbi valószínűbb) megtámadták a pozsonyi káptalant, de még ugyanazon évben saját, valamint összes rokonaik nevében kijelentették, hogy a pozsonyi káptalant Csukárfalva birtokosának elismerik.2 ) De daczára annak, egynehány év múlva — a káptalan azalatt Thurnét már ténylegesen át is vette vala — szavukat szegték és trencsényi Máté főispán') Ortvav (173. lapon) azt hiszi, hogy a Csukárdiak temetkezési helyének eredeti ozíme talán »szt.-Márton < volt, mert a székesegyházat 1302 óta szent Mártonról nevezik. Én valószínűbbnek tartom, hogy a czímváltozás a kegyurak kihaltával (János f 1291.) állhatott összefüggésben. =) Wenzel, V. 71.
