Századok – 1893

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Ugocsavármegye levéltárából - II. bef. közl. 114

UGOCSAVÁRMEGYE LEVÉLTÁRÁBÓL. 117 Elvivék az házban, én is azzal haza jöttem és több halálát nem láttam annak. Én a prédikálását hallgattam egynehányszor, talán ötször vagy hatszor. Tanétását nem mondhatom, hogy egyezett volna az keresztyén papok tanétásával, mivel az ö szivének táblájárúl vötte fel az testust, de ő ott sem locust nem citált, annak sem okai derekasak, sem hasznai, sem tudományi nem voltanak. Feddési bőven voltanak. Az testust felvevén, az mellől elszökött, mindgyárt az feddéshez fogott. A mi jó volt tanétásában, az sok zűrzavar szó elbontotta. Könyörgése is hasonló volt tanétásához. Nagy áhétatosan könyörgött : Uram, az mi papjaink paráznák, az feleségek kurvák. Többet is ahhoz hasonlókat eleget mondott. Mindenkor külön testust vett fel, de én egynehányszor hallottam egy praedikatiót tőle .... Több bolondságot is zavart praedikatiójában ; az czigányok honnan származtak, az bocskort mikor szerzettek, a püspök is megbolondult már, mivel azt gondolta, mit csinált az Isten, minek előtte az világot teremtette ? Még több is jár úgy. A lövés felől mondotta egy szavában, hogy az mely hamar az golyóbis kimegyen az puskából, ha megtérnek, olyan hamar elmegyen az Isten haragja róliok, de ha meg nem térnek, olyan hamar visszafordul az Isten haragja reájok. Más szavában : az mely nagyon szól a puska, olyan zúgással szállja meg az szent lélek, az kik őtet hiszik. Azt is mondotta, hogy ö az Jézus Ghristusnak előljáró hopmestere, ötet az angyal küldötte el, hogy térítse az községet. Az mint tiszta időben az csillag szokott futni, azzal is csábétotta az községet, melyet mondott csudának lenni, az asztalt kerültette azonban éjszaka. Jött Halmiban is az Pernyeczy uram csűrit szentelni énekszóval, akkor is az papokat kárhoztatta, akkor is lüttetett. Azt is mondotta, hogy ha őtet itt nem hagyják prédikálni, az erdőre megyen, felhág az fára, ott is kiáltja kifelé. A vallás felől is mondotta, hogy valaki vallását elhagyja, két ház ebéhez hasonló. A szolgabíró uramra való reggeli támadásokat én nem tudom, mivel Szatmáron voltam, azonban haza érkezvén, másodszor rámentünk vármegye parancsolatjából, hogy megfogjuk . . . Azonban Jézust kiáltottuk háromszor, fegyvert fogván. Hogy osztán rajtok mentünk, láttam, hogy ütnek mindent a kit érnek, engem is jól megütének. Izsák György, ha eszemben nem vettem volna, agyon ütött volna egy nagy rúddal, de én bizony nem láttam kit ki íitött, hanem magamat láttam ki ütött, hanem azután véres embert láttam eleget. Adtam penig ezen testi-