Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Fejérpataky László: Kálmán király oklevelei. 683

fi82 történeti irodalom. János király neje áldott állapotban van. Majd fokozza az aggodalmakat az a tudósítás, hogy János király a török császárnak adófizetőjévé fog válni, és evégből Fráter Györgyöt nagyértékű ajándékokkal a portára küldi. Ezzel szemben a nuntius tanúságot tesz arról, hogy Ferdinánd lelkiismeretesen teljesíti a békekötés feltételeit, minélfogva megszegéseért a felelősség egészen János királyt terheli. János királynak kevéssel utóbb bekövetkezett halála után csakugyan az ő hívei a néhány napos János Zsigmond körűi csoportosúlnak. Ferdinánd ekkor, hogy fegyver hatalmával érvényesíthesse a váradi békekötésen alapuló jogigényeit, a pápához folyamodott pénzsegélyért. De tagadó választ kapott. Ennek daczára Budavára megvívására küldi hadait. Ezen ostromról szóló jelentésekkel záródik be az ismertetett kötet. Fejérpaiaby László. Kálmán király Oklevelei. Budapest, 1892. 87 lap. (Értekezések a tört. tudományok köréből, XV. kötet 5. sz. Kiadja a M. Tud. Akadémia.) Kálmán király okleveleinek e monographiája tulajdonképen árpádkori kanczelláriánk történetének egyik nevezetes korszakát helyezi új világításba. A Szent István-féle merőben idegen kanczellária megsemmisülésével kezdődik e kor, jóformán mindjárt a szent király halála után, s több mint egy század telik el azzal, amíg egy új önálló kanczelláriai gyakorlat képződik H a nemzeti szükségeknek jobban megfelelő formák végleges határozott alakot öltenek. Ezen átmenet jellemzését ehhez képest szerzőnk is voltaképen az I. Endre-féle 1055. évi tihanyi alapítólevéllel kezdi. Kimutatja, hogy az már csak a külsőségekben ragaszkodik a Szent István-féle gyakorlathoz. Csakhamar azonban még e külsőségek is eltűnnek s ennek folytán az oklevél kellékeire nézve teljes bizonytalanság áll be. Szent László oklevelei már annyira formátlanok, hogy tulajdonképen oklevél nevet nem is érdemelnek. Valójában csak följegyzések, összeírások. Ilyen a pannonhalmi apátság összes javait megerősítő oklevél, mely a javakat ugyan részletesen fölsorolja, de bevégződik anélkül, hogy a leglényegesebb alkatrészek : a megerősítés, megpecsételés. keltezés, átok stb. meg volnának benne. Még furcsább a balcony béli hasonló czélú privilégium. Erről ugyanis, Fejérpatakynak tanulságos elemzéséből az tűnik ki, hogy szövege tulajdonképen több rendbeli különböző időből származó összeírás és oklevélből van összeszerkesztve, oly lazán és értelmetlenül, hogy idomtalansága még ebben a korban is páratlan.