Századok – 1892
IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884
44 reánk a munkában segédkezendő nebány lazarista szerzetes fráter, kik barátcsuháik elé nagy zöld vászonkötényt kötöttek s kezeikben földhordó kosarakat, vaslapátot tartottak, továbbá kétágú feszítő-csákánynyal vállán a kolostornak kőnríves-mesterséghez értő házi munkása : egy jóképű, igazi török tvpusú s csakis a török nyelvet beszélő ember, a kit ú. 1. a lazaristamissió papjai térítettek át, s azóta itt van alkalmazva rendházukban. Föltétlen hűségű, becsületes ember; a délelőtti előmunkálatot is ő végezte. Mindnyájan beléptünk az egyházba, melynek ajtaját utánunk belőlről bezárták s a supérieur rendeletéből a fráterek egyike folyvást ott álla őrt. Egyenest a déli oldalhajó szentélyébe menénk, a honnét a padok el valának rakva, Rákóczi sírkőlapja mellett az oltár felől a talajkoczkák fölszedve, s vagy másfél méter mély gödör íiSVíl , £LZ ebből kihányt föld nagy halmot képezett. E föld egészen száraz porból s törmelékből állt, közte igen sok mészdarabbal. A talajkoczkák alja ugyanis e helyen, mint Lobry mondá, oltott mészszel találtatott beöntve, a mit nyilván 1839-ben, a sírok újra befödésekor cselekedtek, talán a hullaszag fölhatolásának meggátolása czéljából, hanem oly barbár-módon, hogy az olvasztott mész — a mint csakhamar meggyőződtünk — a sírkőlap alatti, már födeletlen koporsóba is behatolt, a holttestre. A munkálatokat én és a rendházfőnök valánk vezetendők. Leereszkedém tehát a gödörbe Lobryval s alánéztünk a fejedelem sírkőlapjának. Ekkor tűnt csak ki, hogy e nagy fehérmárvány-emléktábla mekkora kőtömegből áll ; ugyanis vagy másfélarasz vastagságú s alsó lapja nincsen simítva, hanem csak vésővel darabosan nagyolva. Nem is egyenlő átméretű mindvégig, hanem az északnak fekvő, vagyis a czímer körüli része a kőlap közepéig vastagabb, mint a fal felőli rész. Fölemelése, roppant súlyánál fogva, nagy erőt kívánna. De erre nem volt szükség : oldalról tökéletesen alája lehetett hatolnunk a, sírkőnek. Jól láttuk, hogy közvetlenül alatta, földdel, törmelékkel, mészszel födött fakoporsó fekszik, és pedig szélesebb végével, vagyis a halottnak fejével, a főhajó oldala és lábaival a fal felé. (Északtól délnek.) Elrendeltük, hogy a munkás a