Századok – 1892

Értekezések - KVACSALA JÁNOS: Az angol-magyar érintkezések történetéhez (1620–1670.) - I. közl. 709

TÖRTÉNETÉ [IK Z. 713 s nyugalomért küzdelmet, szidalmat, gyanúsíttatást. méltatlan leczkéztetést cserélt. Azonban nem kell hinni, hogy életiránya egyoldalú volt: mély theologiai képzettség és őszinte kegyességből mérite útjaira erőt. Nagyszámú művei közt vannak olyanok is, melyek az iskolaügy reformjával és pedig jeles férfiak Ítélete szerint is jeles módra értekeznek. Számos irenikus iratain végig tekintve azonban azon benyomás alól nem szabadulhatunk, hogy a gyakori ismétlések, időnként terjengősség, csökkenték nemes szózatainak erejét, ellapítván gondolatmenetét, okoskodását. Lehet, hogy Bisterfelddel, ki Angliában végezte tanulmányait, már 1624 — 1626 közt ismerkedett meg, bár erről bizonyos tudomással nem birunk.1) Azonban fenn jellemzett benső hivatása okot ada neki széles e földön, merre protestánsok laktak, ismerkedni, s így az erdélyi férfiakkal való összeköttetése a nélkül is érthető. Még csodálatosabb alak Hartlib,2

) atyja után német, anyja után angol. A nélkül, hogy tudnók, miért, a mondottam évben Siléziát, szülőföldjét elhagyja s Londonban telepszik meg. Csak annyit tudunk, s ez jellemző, hogy nem kereskedelmi indokból ment oda. Azonban, mint egy önmaga által készített életrajz-vázlatából tudjuk, életét a közjónak szentelte, közjónak a legtágabb értelemben. Érdeklődése mindenre kiterjedt : az államra, mint ilyenre, erről megirta, Baco nyomdokában, a maga Makariáját ; nevelésügyi érdeklődése összeköttetésbe hozta a különböző országok tanférfiaival ; Dureus egyeztető kísérleteit levelekkel, értekezésekkel támogatá ; a tudományok összességükben, s majdnem egyenként is, mind értőre és művelőre találtak benne. Így érthető, hogy az idegen származású kereskedő London szellemi életének csakhamar központja lőn, úgy hogy nemcsak a tudomány, de az államhatalom tevékenységére is folyton erősbült befolyása, melyet ő viszont, a szigetországot elszigeteléstől megmenteni ') E tartózkodásról csak Cano czikkéből van tudomásunk, a Magyar l'rot. Egyh. és Isk. Figyelő 1882. folyamában Venetianer Sándor közölte a czikket magyar nyelven p. 295 — 304. a) Hartlib a maga élte körülményeit — igen vázlatosan — érinti egy 1660. évben Worthingtonboz intézett levelében. Ez irat másolata a Brit. Mus. MS. Addit. 6269. és 627 1. sz. alatt található ; ugyanaz nyomtatásban is meg van White Rennet : Registes and Chronicle ez. gyűjteményben p. 872.