Századok – 1892

Értekezések - KVACSALA JÁNOS: Az angol-magyar érintkezések történetéhez (1620–1670.) - I. közl. 709

714 AZ A NGO II-M AGYA 11 ÉRINTKEZÉSEK liivatutt összeköttetéseivel soha sem az önérdek s folyton az angol nép, tágabb értelemben az emberi nem javára kivánt értékesíteni. A eontinenssel való összeköttetés közvetítésére természetesen legalkalmasabbnak bizonyúlt'Hollandia. A kis ország nagy culturájával, számos jeles és önzetlen, iigybuzgó férfiú hazája vala, kik közt említenünk kell : Rivetust,1

) Stresot,2

) Ruliciust.8

) Rivet leydeni tanár volt s kiváló theologus, ki is, tekintetbe véve, bogy a legkülönbözőbb országokból voltak tanítványai, a mondottam czélra leghivatottabbnak látszott Streso, hágai lelkész, részint tekintélyes állásánál, részint tudományos képzettségénél fogva mindenfelé nagy befolyásnak örvendett. A kor legkedvesebb alakjának egyike az amsterdami lelkész, Rulicius. Maga nem tudós, nem is irodalmilag tevékeny, azonban mindenfelé ismert férfiú, kinek, úgy véljük, csupán jeles tulajdonságait ismerték, szolgálatait a legkülönbözőbb oldalról, a continens majdnem összes országaiból, valamint Angliából is együttesen vették igénybe. II. Az evangelikus ügy kétségbeejtő állapotán segítendő, Dureus a Németországba induló G. Adolfnak egy emlékiratot adott át a két evang. felekezet egyesítése vagy legalább kibékítése ügyében.4

) A király s tanácsadó férfiai jóindulatulag fogadták a javaslatot s bátoríták a férfiút, ki erre majdnem az összes evangelikus országok hatóságait, irányadó embereit felkereste levelekkel. A British Museum kézirattárában egy jókora kötet *) Rivet Bisterfeldnek tanára volt ; ennek mint tanítványának segítségét igénybe is vette a Catholicus Orthodoxus latin nyelvre fordításában. Lásd Bod, Hist. Hung. Eccl. Tom. II. Lib. III. p. 445. a) Streso irt egy művet : »De rationis usu et abusu« ; közvetítő volt Hartlib és Comenius megismerkedésénél. Angliával különösen Hartlibbal gyakorta váltott levelet, s paedagogikai reformok iránt is élénken érdeklődött. MS. Sloane 649 Brit. Mus 3) Bulicius életrajzi adatait nem sikerűit eddig megtalálnom. Már Bisterfeldről írott értekezésemben tettem róla említést ; Bisterfeld pénzt is deponált nála. L. végrendeletét. Bővebbet későbbi életéről Comeniusról irt művemben J. A. Comenius. Sein Leben und seine Schriften. Leipzig, 1892. I. 10 fej. *) Lásd a 712. oldalon ') sz. alatti jegyzetet.