Századok – 1892

Értekezések - KVACSALA JÁNOS: Az angol-magyar érintkezések történetéhez (1620–1670.) - I. közl. 709

AZ ANGOL-MAGYAR ÉRINTKEZÉSEK ']' Ö RTÉN E T É H E Z. (1620 -1670.) 15 I. S <"» KÖZLEMÉNY. I. Ismeretes, hogy a XVII. század kezdetén a protestai! tismus és katholiczismus között nyíltan kitört liarczban a protestánsok szemei ismét a Szigetország felé fordultak, melynek királya a protestantismus legéxponáltabb, bár nem legkiválóbb alakjának, pfalzi Frigyesnek ipja vala. Hányfelekép ostromolták Jakab királyt, s mily makacsúl vonakodék ez vejének ügyét felkarolni, alapos és kimerítő búvárlat alapján adja elő Gindely, a 30-óves háború érdemes történetírója.1) Igaz, hogy Bethlen Gábor a maga felkeléseit és hadjáratait, bár a cseh-morva rendekkel szövetsége volt, egészben önállóan intézte, de mennyire függ ily combiuált háborúkban egyik szövetséges sikere a másikétól, azt felesleges fejtegetni, hogy kitűnjék, mennyire voltak az angol király állásfoglalásában a nálunk forrongó kedélyek is érdekelve. Ám sokkal nagyobb hódító erőt, mint a különben is tétlen, s a prot. liitök iránti hűségben is megbizhatlanoknak tartott angol uralkodók —, gyakorolt az angol szellem ez időben, az egész művelt világ előtt bámulatos fellendülésével. Verulami Baco neve rövid időn szerte ismeretes, s olyanok szájában is jelszó lőn, kik az általa hirdetett inductiót nem találták keresztülvihetőnek.2) ') Anton Gindely: Geschichte (les dreissigjährigen Kriegs in drei Abtheihingen. Leipzig, 1882. I. p. 175 — 181. a) Hogy csak közelebb érdeklő neveket említsek, v. ö. Comenius l'hysikájának előszavát, vagy a tudós eperjesi tanárnak, Bayernek Ostium sive Atrium cz. művét egybevetve a Lux mentiuin cz. művével; mindkettő Kassán jelent meg 1663-lian. SZÁZADOK. 1892. IX. FÜZET. 49