Századok – 1892

Értekezések - KVACSALA JÁNOS: Az angol-magyar érintkezések történetéhez (1620–1670.) - I. közl. 709

710 az angol-magyar érintkezések Az angol egyetemek hallgatói majdnem az egész continensből sorakoztak. S amint a magyar ifjak főleg Németországba és Svájczba mentek, úgy szokták volt a németek és svájcziak Hollandban és Angliában zárni tanulmányaikat. Evvel természetesen nem akarjuk tekinteten kivül hagyni azon számos magyarhoni ifjút sem,kik magok is mentek Hollandba s Angliába. Ily formán a tanuló ifjúság által való érintkezés Angliával közvetett és közvetlen is volt. Azt szinte felesleges említeni, hogy azok. kik Angliát ily czélból felkeresték, reformált hitvallásuak voltak. A latin nyelv, mint a tudomány nyelve, annak munkásait egész Európában egymáshoz közel hozta, műveiket kölcsönösen értették s élvezték s ezért kiemelendő az angol szellemnek is befolyása a prot. theologia kiképzésére. Az ábrándozásra hajló chiliastikus iránynak Mede angol theologus, »Clavis apocalyptica«-jával ') jelentékeny táplálékot adott, oly iránynak, melyben a két felekezet különben találkozott. Mert hogy ily találkozási pontokat a protestánsok egyébként nem kerestek, az az azon kort ismerők előtt nem új dolog, ellenkezőleg annyira bőszültek valának egymás iránt, hogy pl. egy lutheránus pap kijelentette, ha a törököknek reformált hitre kellene térniök, akkor jobb, ha mohamedánnak maradnak.2

) A mióta az úrvacsora tanában a német és svájczi reformátoruk tana széjjel ment, szokásba jött e tant a keresztyén tanrendszer legfontosabb részének tekinteni és nyilvánítani. Mennyi kárt okozott legyen e viszálkodás békés időben is, könnyű átlátni. A kár csak növekedhetett oly küzdelmes időkben, a milyenek különösen a fehérhegyi csata után a cseh- s később általán a németországi evangélikusokra beköszöntöttek. Hogy mennyi része volt e balsorsban a szász választó lutheránus theologusainak, különösen Hoënalc, azt kutatni nem lehet czélom ;3) tény, hogy ') Mede »Clavis Apocalyptica ex Innatis et Insitis Vissionum Characteribus eruta et demonstrata etc.« cz. műve már 1632-ben jelent meg Cambridgeben, újonnan átdolgozott kiadásban. E mű az egész continensen nagy tekintélyben állott. a) Megander Kristóf, pirnai exuláns pap adta e választ egyes prófétákul fellépő személyek azon jóslatára, hogy a törökök keresztyénekké lesznek. História Revelationum p. 24. 3) Hoë v. Hoenegg, a szász választó fejedelem udvari papját kétes jellemnek tartják a történetírók. Túlzott luteranismusa mellett'nem karolta