Századok – 1892

Az Emlékkönyv tartalma - Gr. Széchen Antal megnyitó beszéde. 3

6 KART AT,US .TSTVÁN. több néhány negyed vagy nyolczad alaknál, a fél és egész záradékokat is kitömvén valamely unaloműzővel. A német legboldogabb, ha komoly lehet ; szereti a hangjegyparányokat is, de nem annyira az áradozó kedv képletezésére, mint inkább a nagyobb időértékek díszítésére, melyek mindenike mondani akar valalamit. Szóval, alig képzelhető ellentétesebb két stil, mint a franczia és német; s ezért napjaink reálirányú zenéjében alig van mulatságosabb, mint egy német Berlioz és egy franczia Wagner. A franczia stil utána német kezdett kifejlődni. Már a lantvirtuózok közt is lehet találni egypár kitűnőt, pl. Hasler-ben és Marteliusban ; de a stil maga Bach Sebestyénnel lép előtérbe. A lengyel zenében két eredeti záradék-jellegzőt találunk, melyet a nyugati zenék nélkülöznek; de egyebekben az egységes stil e zenére is szintúgy hatott, mint a többiekre. A közvetítők azonban németek voltak s lehettek, mint azon időkben magok is az olasz és franczia stil követői. A magyar zenét illetőleg, ámbár a palotás czím kezeskedik, de hogy félreértésre ne adjak alkalmat, hangsúlyozom, hogy nem a magyar népdalokról van szó, hanem egy lassú magyar tánczról, az udvar és arisztokráczia tánczárói, melyet az idegenek, németek, olaszok és francziák passamezzo ongaro-nak szoktak nevezni. Ez a stil kezdetben (valószínűleg az Anjouk korában) éppen olyan olasz volt, mint a milyen franczia lehetett a német allemande. A passamezzo és allemande név is kétségtelenné teszi, hogy az egyiket olasz, a másikat franczia mester tartotta keresztvíz alá. íme a palotás zene eredete. Több mint valószínű, jóval korábban jött létre mint a német allemande, de fejlődése — kedvezőtlen viszonyaink miatt — leghátul maradván, még a jelen század elején, sőt napjainkban is megtartotta ama sajátságos jellegzőket, melyek a XYI. században egész Európáé voltak. Megtartotta, s miután népdalaink — melyekre a franczia népies zsoltároknak is nagy befolyásuk volt — a palotás stilra folytonos melodikus hatást gyakoroltak, ama jellegzők a legújabb alakulás után is a magyar nemzeti zene jellegzői lettek, sőt többé a jövő magyar zenéjétől sem választhatók el. Tekintve mindezeket, egyszersmind legyen szabad tanul-