Századok – 1892
Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - IV. közl. 650
A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSHOZ. 673 örökössé s nevezte ki utódává; azonban másik, kisebbik fia, Szelim föllázadt, atyja helyére lépett és trónját elfoglalta, atyját Bajezid szultánt pedig megmérgeztette. Midőn a nevezett követnek megérkeztét jelentették neki, ezt parancsolta: a míg uralmam meg nem szilárdul, nem válaszolok neki ; csak maradjon Sztambulban s várja, hogy dolgunk mire fordul. Nem sok idő mult el, hogy bátyját, Ahmedet s öccsét, Korkudot, bizonyos módon kezébe kerítette s összes rokonaival végzett és az uralkodásban önállóvá tette magát ; mindazonáltal a követnek nem adott választ, hanem azt parancsolta neki, hogy menjen vele együtt a hadjáratra; ugyanis nagy hadat indított Egyptom ellen. E hadjáratban két nagy szultánt győzött meg ; az egyiket harczban ölte meg, a másikat pedig elfogván, Egyptomban felakasztatta. Egyptomot, Damaskust és Aleppót, minden hozzátartozókkal együtt, meghódította. Továbbá a mameluka népet, t. i. a cserkeszeket is mind levágta s nagy várukat is elfoglalta, melynek neve deák nyelven Me.vfis s mely valószínűleg Diárbelcir lesz.1) Az említett követet mind e hadjáratokban magával vitte s így 7 esztendeig volt mellette. Hét év múlva uyolcz évre szóló békét kötött és e békébe a németeket, magyarokat, lengyeleket és Velenczét foglalta bele ; csak a rhodusi lovagokat hagyta ki s ezek ellen hadjáratra készült. Ezután a nevezett követet, fíarha kapitányt, fejedelmekhez illő ajándékokkal visszaküldte a királyhoz. De a király meghalt s fia, Lajos király — ki a Mohácsnál Szulejmán szultánnal vívott harczból futván, a vizbe fuladt - lépett a helyére. A követ már ennek idejében érkezett vissza Budára. Azután Szelim szultán hadjáratra indult, de mikor Sztambulból kiment, a pestis áldozata lett és helyette fia, Szulejmán lőn szultánná. * Pecsevi, mint látható, Isthvánfy után szabadon, a maga előadásával beszéli el az eseményt, közbe iktatva olyan dolgokat, a mik nincsenek ugyan forrásában, de ő már ismerte, vagy pedig jobban tudhatta, mint Isthvánfy. így nincs Isthvánfynál sem az, hogy »a Szulejmán szultánnal harczoló Lajos királynak apja«, sem ez : »ki a Mohácsnál Szulejmán szultánnal vívott harczból. futván, a vizbe fuladt.« Másrészt Isthvánfy csak ezt mondja : ') Tudjuk, liogy az egyptomi dyuastiák hosszú sorában az u. 11. bahri, vagyis nílusi mamclukokat a XIV. század végén a cserkesz mamelukok uralma váltotta fel. Pecsevi aligha össze nem tévesztette ezeket a kaukázusi cserkeszekkel, különben nem érthető, hogy Memphis-t miért azonosítja Diárbckirrel ?
