Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - MAKKAY DOMOKOS: Nagyenyed pusztulása 1849. (Irta Szilágyi Farkas.) 65

66 TÖRTÉNETI IRODALOM. 66 1848 — 49-ben« cz. munkában, P. Szathmáry Károly » A Bethlenfőiskola történetében« s Jakab Elek »Szabadságharczunk történetéhez« czimű feljegyzésekben czéljukhoz képest leírták Enyed veszedelmét. Azonban önálló rajzban, igazi készültséggel, beható tanulmánynyal s érdekfeszítő részletességgel megirva : e munkában áll előttünk ama pusztulás teljes képe. Maga az író nagy részben szemtanuja és áldozata volt a nagy csapásnak, mely a várost és védtelen lakóit sújtotta ; az életben maradt lakosokkal együtt menekült a romok közül. Aztán az üjra benépesült s új életre kelő Enyeden élte át gyermek- és ifjúkori éveit s mint férfi itt vállalt és foglalt papi hivatalt. Alig lehetne tehát valaki illetékesebb Enyed azon időbeli történetének megírására, mint Szilágyi Farkas. Meglátszik munkáján, hogy nem a rideg pragmatikus történész nyugodt tárgyilagosságával szemléli az eseményeket, hanem élénk rokonszenvvel, vagy fájdalmas visszaemlékezéssel irja le azon szomorú események folyamán működő emberi törekvéseket, tévedéseket és elvadult szenvedélyeket. De már tanulmány és tapasztalat által megérlelt kritikai megfontolással s kiengesztelődött emberszerető lélekkel mérlegeli minden jellem, terv és tett jelentőségét, összefüggésben azon idővel és körülményekkel, melyekhez a cselekvő személyek és a pártok tartoztak. S 42 év előtt történt eseményekről lehet higgadtan itélni annak is, aki átélte azon eseményeket. Igen érdekes alakban szemlélteti szerző az eseményeket. A rég letűnt korok eseményeit nagyrészt csak úgy ismerjük, amint azok az iró képzeletében - némely elmosódott nyomok és jelek után - alakot nyernek. Nagy-Enyed pusztulásában még élő tanúk beszélik el a legérdekesebb és jellemzőbb eseményeket ; egykorú feljegyzések szavaival látjuk ecsetelve a támadók embertelen vadságát s az üldözöttek emberfeletti erőfeszítéseit, kinjait, nyomorát és halálát. Ezen elbeszélések és feljegyzések az iró által kiegészítve és összefüggésbe hozva: alkotják a munka tartalmát 23 íven. A munka beosztása a következő : A szerző Előszava ; Előzmények ; a katasztrófa 1849. januárban ; A menekülés ; Az oláh táborok kivonulása a pusztuló városból ; A mentés az első magyar csapat által ; A menekülés további folyama, Az osztrák császári katonák mentése; A Bereczy ezredes által vezetett ^magyar sereg mentése; A temetés, mennyit vesztett Enyed emberéletben és vagyonban ? ; A menekültek segélyezése idegen földön ; Ujabb katasztrófa 1849. julius 26-án; Ki volt fötényezö N.-Enyed elpusztításában 1849-ben: Axentye-e vagy Prodán Simon? S végre a szereplő oláh tribünök jellemzése és későbbi sorsa;