Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - MAKKAY DOMOKOS: Nagyenyed pusztulása 1849. (Irta Szilágyi Farkas.) 65

TÖRTÉNETI IRODALOM. 67 még lia a legszentebb eszmét szolgálja is. Azt is, úgy látszikr szem elől téveszti, vagy legalább nem hangsúlyozza eléggé, hogy nem szabad valami tettet a szerint itélni meg, a mint mi most látjuk a dolgokat, teljes összefüggésükben, minden következményükkel. Ez pedig a XVI—XVII. századbeli ellenzéki, protestáns politikának nagy mentségére szolgál. Most, mikor máikétszáz éve, hogy a török kiszorult hazánkból, és látjuk, mi volt az ő idejében Magyarország és mivé lett azóta : teljesen igazat kell adnunk Esterházy Miklósnak, ha a törökhöz szító protestáns ellenzéket ahhoz az emberhez hasonlítá, a ki, mikor a háza ég, a pókhálót söpörgeti (61.1.); szerencsétlen opportunismusnak kell tartanunk a protestáns erdélyiek politikáját, mely szultánnak, vezérnek kezet lábat csókolt, csakhogy megmaradhasson ; s az elvhűséget, az igazi magyarságot a dunai magyarokban Esterházy Miklósban, néhány Zrínyiben kell találnunk, kik fenntarták a független Magyarország traditióit, meghaltak váruk falán, ha kellett, de Magyarország szabadsága fölött alkuba nem bocsátkoztak : azért a legnagyobb igazságtalanság nélkül p. o. nem hibáztathatjuk Bocskay Istvánt, hogy a törökre támaszkodott, mert akkor és azon viszonyok közt, csak így tudott abból a rongyból, a mit akkor osztrák kézben Magyarországnak neveztek, ismét országot csinálni. Palliativ eszközöknek is megvan, akkor, a mikor, a maguk jogosultsága; nemzetek életében is gyakran áll az elv : qui habet tempus habet vitám, s a bécsi béke örök dicsősége marad ez opportunismusnak és a protestantismusnak, s ez maga kiérdemelte e politikának, a protestantismusnak a magyar nemzet örök háláját. A munka végén szerző helyes tapintattal és tanulságosan a XVIII. századbeli súlyokról, mértékekről stb. értekezik. Közöl még két iparczikk és munkabér árszabályt 1724. és 1735-ből és végül - néhány igazítás közt pontosságának jellemzésére hozzuk csak fel — azt is constatálja, hogy Grünwald Béla, kit munkája folyamában többször protestánsnak mondott — valóságban római katholikus volt. P. GY. Nagy-Enyed pusztulása 1849-ben. Korrajz. Irta Szilágyi Farkas n.-enyedi ref. pap. Ujabb hazai történelmünk keretében már több tekintélyes iró foglalkozott N.-Enyed város 1849-iki emlékezetes pusztulásával, de a mint jeleztük : csak egy-egy nagyobb munka keretébe beillesztve, vagy más hasontárgyú elbeszélések mellé sorozva. Báró Kemény Gábor »Nagy-Enyed és vidékének veszedelme, SZÁZADOK. 1892. I. FÜZET. 5