Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - IV. közl. 650

PECSEVI VISZONYA A M AGYAR TÖRTÉNETÍRÁSHOZ. NEGYEDIK KÖZLEMÉNY. 7. Kocsián Iván ') bán veresége Eszék és Gorián közelében (I. 200). Pecsevi az I. k. 193. lapján, hol Khoszrev boszniai bégnek horvátországi portyázásáról beszél, így végzi előadását : »Hogy e hadjáratot a hitetlenek hogyan írták meg a magok történetében, az az ezután következő fordításban van.« K fordítás, a mire itt utal, a 200. lapon kezdődő fejezet, a melyben egymást váltják föl a török és magyar forrásokból vett adatok. Egyik magyar forrása itt Isthvánfy XIII. könyve, de ezen kívül használt másik magyar kútfőt is, valószínűleg Joviust. 944. év (1537). Hogy Ferdinánd király Mehemmed bégnek pozsegai győzelmétől és három-négy boszniai várnak Murád bég által történt elfoglaltatásától leveretve, fölszerelt sereget küldött Szulin-hoz 2

) és Kliszá-hoz : föntebb már leírtam röviden s azt is kifejtettem, hogy 12,000 gyaurból egyetlen egy sem szabadult meg Most, mikor a boldogságos padisah az iszlám hadseregével Korfu elfoglalására ment, (Ferdinánd király) azt mondva, hogy e végvidék most üres s nincsen, a ki seregünknek ellentálljon : Pozsega visszafoglalására s Eszék, Vulkovár,3) Erdőd és más müzülmán várak elpusztítására elkiildötte a nevezett utálatos Kocsián Iván bánt, miután csehekből, németekből, magyarokból, frenkekből és horvátokból számszerint 8000 lovas és 16,000 gyalogbői álló sereget gyűjtött s azt ennek vezérévé tette.4) ') Kaczianer János. s) Azaz Szluin. s) Vnkovár. ') A mi itt Katziáner seregéről van mondva, azt Istlivánfyból vette Pecsevi.