Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - IV. közl. 650

656 AZ ERDÉLYI SZÁSZOK IPARA ÉS KERESKEDELME egyáltalában már igen korán nagy lendületnek örvendett a szászoknál, hiszen már az 1376-iki czéhrendezésben előfordulnak az ívcsinálók és kardcsiszárok czéhei, melyekhez csatlakozott a nyílfaragók czéhe. A mai nagyszebeni városi tanácsházban elhelyezett városi fegyverkamrában őrizett fegyverek és védszerek : u. m. művészileg dolgozott sisakok, pánczélok, kardok, pallosok, kopják, kézíjjak sat. oly hazai iparnak tanujelei, mely egykoron virágzott s azóta teljesen és örökre eltűnt, s melynek termékei azon időkben nagybecsű és keresett czikket képeztek. így a brassóiak 1451-ben adójuknak egy részét készpénz helyett 6000 darab nyíllal, 15 kézíjjal és 400 lándzsával fizették meg.1) Magyarországon már a XIV. század előtt fordulnak elő lenpapírra irt okmányok ; e század utolsó negyedében a papirt már általánosan használták a szász városokban. Nem bizonyos ugyan, de nagyon valószínű, hogy a szászok már a XV. században készítettek papírt. Eddigelé az első kétségtelenül bebizonyított szász papirmalom a brassói, melyet 1546-ban alapítottak.2) Hogy végűi az orgonaépítés már a XIV. század közepe óta Erdélyben honos volt, ezen sem csodálkozhatunk, ha tekintetbe vesszük, hogy mily ősrégi találmány az orgona.3) Valószinűleg a szent Benedek és Oistercita barátok építették a legelső orgonákat az országban, valamint hihetőleg ők építették az első templomokat is, és öntötték az első harangokat. A szászok iparának ezen rövid vázlatából tehát azt látjuk, hogy már a XIY. században városaikban és községeikben gazdag és sokoldalú ipari élet fejlődött ki, és elősegítve terjedelmes kereskedelem által, hova tovább szebb lendületnek indult. Ezen virágzó állapotok fájdalom nem tartottak sokáig. Már 1420-ban bekövetkezik a törökök első betörése Erdélybe, azóta pedig eléggé gyakran ismétlődött ezen rettenetes csapás. Számtalan szász község teljesen megsemmisült ; hol még csak rövid idő előtt viruló élet pezsgett, ott most az eke járt ; más községekben örökre kihalt a német szó, mivel a török a lakosokat megölte vagy rabságba hurczolta, helyükbe pedig más nemzetiségűek, legtöbb esetben románok költöztek. Mátyás király majdnem szakadatlan háborúi, a birodalom benső hanyatlása, az egyes országnagyok fesztelen önzésének tulajdonítandó rémes mohácsi vész, a törökök hosszantartó uralkodása Magyarország legnagyobb részében, a ') Archív A. f. III. 173. 1. s) Ugyanott 169. 1. *) Hogy a nagyszebeni Mária-templom orgonája melyik évben épült, azt nem tudjuk; annyi bizonyos, hogy 1870-ben már létezett. Seiwerth, Archiv X. 333. 1 A püspökök, apátok és barátok kiterjedt építési tevékenységéről a középkorban 1. Heideloff, i. h. 13. 1.