Századok – 1892

Értekezések - MELTZL OSZKÁR: Az erdélyi szászok ipara és kereskedelme a XIV. és XV. században. - I. 633

a XIV. ÉS XV. SZÁZADBAN. 649 A különböző helyeken szervezett czéhek számából biztos következtetéseket az iparügy állására nézve azon okból bajos levonni, mivel egy és ugyanazon iparág az egyik helyen, daczára annak, hogy ott létezett, mégis hiányozni látszik, mivel ott czéhen kiviil űzték azt, vagy pedig azért, mivel más rokon iparág czéhéhez tartozott, míg ugyanazon ipar más helyen önálló czéhet képezett.1

) így azonnal feltűnik, hogy a fennt közölt sorozatból nem egy iparág hiányzik, melyről biztosan tudjuk, hogy a szászok azt 1376-ban lendületesen űzték, a mihez kétely sem férhet, minthogy ezen iparágak művei mai napig is fennmaradtak, vagy pedig azoknak létezése az egykorú okmányok alapján kétségtelenül be van bizonyítva. Az ily összehasonlítások a czéhek puszta száma alapján ennélfogva mindég kissé ingadozók, de mindazáltal azon tényből, hogy 1376-ban az ipar a szász városokban 19 czéh 25 iparággal volt képviselve, míg egyidejűleg Strassburgban 28, Kölnben 22, Augsburgban 18, Ulmban 17 czéh létezett, legalább azt az egy általános következtetést vonhatjuk le, hogy a szászok ipara sokoldalúság tekintetében körülbelül egy színvonalon állott a németországi kiválóbb iparüző városokéval. A fennt elősorolt czéhek közül hiányoznak mindenekelőtt az építőmesterségek, vagyis a kömívesek és ácsok, míg számos templom, melyek kétségtelenül a XIII., sőt a XII. századból valók, még mai nap is tanúbizonyságot szolgáltatnak arra, hogy ügyes építőmesterek és kőművesek már ez időben nagyobb számban voltak.2) Azonkivűl tudjuk, hogy a városokban már akkor sem voltak ritkák a kőből épült házak, liabár azon időtájban a városi lakházak túlnyomóan fából voltak építve.3

) Annál feltűnőbb, hogy az ácsok hiányoznak, kik akkoriban a tulajdonképeni házépítőmesterek voltak. Hogy a kőfaragók hiányoznak, ezen sem lehet csodálkozni a középkori kőfaragó ipar sajátságos szervezeténél. valamint azon körülménynél fogva, hogy a kőfaragó munkát ama kori időkben, nagyobbrészt csak templomépítések számára vették igénybe. Állandó kőfaragó műhely (Ranhiitte) Erdélyben soha sem létezett, hanem csakis helyi műhelyek ') íi. Schmoller, Strassburg zur Zeit der Zunftkämpfe, 39. I. !) Szebenszék összes templomai közül 22-ről kétségtelenül meg van állapítva, bogy a XIII. század második felében, vagy a XIV. század két első évtizedében épültek. Seiwerth, Archiv X. k. 322. 1. A czélirendezés idejéből származó s újonnan feltalált városi számlákban kőmívesekről és ácsokról gyakran tétetik említés. Seiwerth, Archiv XI. k. 417. 1. s) A szász nemzeti egyetem még 1547-ben azon határozatot hozta, hogy a lelkészek, midőn a városokban házat akarnak venni, csakis fából épült házakat vehessenek, minthogy a jómódú papok inkább képesek a faházak helyébe kőből valókat, építeni. Teutsch Gy. D., Geschichte, II. 54. 1.