Századok – 1892

Értekezések - MELTZL OSZKÁR: Az erdélyi szászok ipara és kereskedelme a XIV. és XV. században. - I. 633

A XIV. ÉS XV. SZÁZADBAN. 645 okát kétségtelenül az képezte, hogy azok, kik a czéhekben lábra kapott visszaélések miatt elégedetlenek voltak, saját szász elöljáróságuk előtt orvoslást nem találhattak, még pedig azért, mivel az elöljáróság maga a ezéhekkel igen szűk kapcsolatban volt, mire a panaszlók a királyhoz folyamodtak, ki azután erélyesen közbelépett.1

) Már azon körülmény is, hogy a polgárok a felsőbb hivatalnokok választása alkalmával czéhenként léptek a választási urnához, a választások fontos nyilvános ügyét már korán a czéh ügyévé tette s könnyen belátható, hogy a czéh azon volt, hogy amaz egyetértés, mely a czéhen belül egyebekben uralkodott, külsőleg is érvényre jusson, kiváltképen oly fontos ügyekben, mint aminők a választások voltak. De a czéliek befolyása a legjelentékenyebben nyilvánult a hadügy terén, hisz városaink védrendszere nagyrészt a czéheken alapúit. S mondhatni, hogy a czéhek, melyekben a szigorú fegyelem, rend és szabály szelleme uralkodott, tényleg igen jeles iskolázást nyújtottak a katonai erények fejlesztésére. Mert ott az egyes már gyermekkorától fogva megtanulta, hogy szolgálva beilleszkedjék valamely nagyobb testületbe ; mint inas szigorú engedelmességhez volt szokva a mester és legény iránt, mint legény a főlegénynek (Altknecht) és mesternek, végűi mint mester a czéhmesternek volt alárendelve. Az általános hadkötelezettség eme korszakában, midőn magától értetődött, hogy minden fegyverhordásra képes férfi egyszersmind hadiszolgálatokra is köteles, már korán nagy gondot fordítottak a fegyverekben való gyakorlatra. Mindenik városban külön helyek voltak kijelölve a gyakorlatok, különösen a kézíjjal való lövés számára és Nagyszebenben, de valószínűleg a többi szász városokban is minden hónapban versenylövést tartottak, melyhez a város tanácsa értékes díjjakat adományozott.2) A tanács évente általános hadiszemlét tartott az összes fegyverképes polgárság felett. Mindenik polgár el volt látva a szükséges fegyverekkel és védeszközökkel, ívvel, kézíjjal, karddal, dsidával, kopjával a korábbi időben és lövő csővel és kemény vérttel a későbbi korban. A gazdagabb ') A czéhek feloszlatása fejedelmi vagy császári hatalom által Németországban gyakran fordult elő a középkorban. A feloszlatás nem azt jelentette, hogy a beszüntetett czéhez tartozó mesterek eltiltattak volna a mesterség űzésétőj, hanem azt, hogy az autonom iparhatóság az illető mesterektől megvonatott. L. Schmoller, Strassburg zur Zeit der Zunftkämpfe, 10. 1. !) 1/. I>r. Fr. Teutsch, Aus dein sächsischen Leben, vornehmlich Hermannstadts am Ende des XV. Jahrhunderts, Archiv, XIV. k. 104. 1. A városi számadásokban e korból főleg finom külföldi posztó fordul elő, melyet a városi tanács versenydíjképen adott a legjobb lövészeknek, például : pernj (veronai), mechli, nürnbergi s más posztó,