Századok – 1892

Értekezések - MELTZL OSZKÁR: Az erdélyi szászok ipara és kereskedelme a XIV. és XV. században. - I. 633

A XIV. ÉS XV. SZÁZADBAN. 643 állotta útját annak, liogy az illető valamely más művésziesebb és nehezebb művet ne készítsen. így például a festők remekművét képezte: »egy Mária-kép, egy rőf magasságban s az volt festendő lazurszínnel és planirozott aranynyal, másodszor pedig egy darab üveg egy rőf magasságban üvegrészecskékből összeállítva«.1) A czéh ülésében szóba került mindaz, a mi a czéhbelieknck szívén feküdt : határozatokat hoztak az ipar előmozdítására, vagy az azt gátló bajok eltávolítására ; kiegyenlítették a perlekedéseket, melyek a mesterek közt vagy a mesterek és legények közt támadtak ; ítéletet mondtak oly mesterek felett, kik valamely vétséget követtek el ; segélyezéseket szavaztak meg beteg vagy elszegényedett mesterek, özvegyek és árvák számára ; az előterjesztett remekművek elfogadása vagy visszautasítása, továbbá a bejelentett új tagok felvétele felett határoztak, intézkedéseket tettek a czéhvagyon feletti rendelkezés és kezelése iránt stb. Azonban a czéhek feladatát nem csupán csak az ipar előmozdítása és oltalma képezte. Már igen korán, még pedig Erdélyben valószínűleg valamivel korábban mint Németországban, honnan czéhintézményeink lényegileg származnak, a czéhek messzemenő befolyást gyakoroltak a szász városok és a nemzet nyilvános életére. A czéheknek Németországban fennállásuk két első századában, vagyis a XII. és XIII. században tisztán ipari és gazdászati czéljai voltak,2) csakis az utóbb nevezett század vége l'elé kezdenek fellépni mint nyomatékos és befolyásos tényező a városok nyilvános életében. A czéhek ezen befolyása a szászoknál valószínűleg korábban vette kezdetét,3

) már csak a szász városi lakosok nagyobb egyenletességénél fogva, mert ezek, kivéve legfeljebb a lelkészeket és tanítókat, kivétel nélkül az ipart vagy kereskedést űző polgári osztályhoz tartoztak. Itt sem ') L. Beissenberger, Die evangelische Pfarrkirche in Hermannstadt, N.-Szeben, 1884. 39. 1. 2) Sack, IX. k. 366. 1. — A XII. századból Németoi-szágban eddigelé csak öt czéhlevél ismeretes: a würzburgi csizmadiáké 1128-ból, a kölni páruahéjszövőké 1149-ből, a magdeliurgi csizmadiáké 1158-ból, az ugyanod a való paizscsinálóké 1197-ből s a liageni lepedőcsinálóké Oroszlán Henrik idejéből. G. v. Below, Hie Bedenkung der Gilden für die Entstehung der deutschen Stadtverfassung. Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, 1892. I. füzet 56. 1. 3) Megjegyzendő azonban, hogy a czéheknek a szász városokban nem volt oly közvetlen politikai befolyása, mint sok németországi városban. A czéhek például nem képeztek politikai választó testületet, s nem birtak azon formális joggal, hogy mint olyanok a városi tanácsban hivatalosan képviselve legyenek. Ez azonban a szász viszonyok között nem is volt sziik séges, minthogy a városi tanácsban úgy sem volt senki, a ki ne tartozott volna valamely czéhhez.