Századok – 1892

Értekezések - MELTZL OSZKÁR: Az erdélyi szászok ipara és kereskedelme a XIV. és XV. században. - I. 633

642 AZ ERDÉLYI SZÁSZOK IPARA ÉS KERESKEDELME dot képezett ; tagjai egész életükön át, örömben és bánatban, a legbensőbb kapcsolatban maradtak. Az inasokat és legényeket a mester családtagjainak tekintették, kiknek földi és lelki boldogságáért a mester magát felelősnek tartotta. Mindnyájukról pedig gondoskodott a czéh. Az önhibáján kívül szegénységre jutott mestert a czéh segélyezte, ha beteg volt, ápoltatta s ha meghalt, gondoskodott tisztességes temetésről, melyen mindenik czéhtag büntetés alatt megjelenni tartozott. Kiválóan gyöngéd gondját viselte a czéh az elhalálozott mesterek hátrahagyott özvegyeinek és árváinak. Az élet a czéhen belül szigorúan szabályozva volt ősrégi szokások és szabványok által, melyeket a legpontosabban megtartottak s melyek közül nem egy fennáll még mai nap is. Mindenik czéhnek meg voltak saját czéhszabályai, melyek régebben latin nyelven voltak szerkesztve. A legelső németnyelvű czéhszabály a kolozsvári aranymíveseké az 147ii-ik évből.1) Mindenik czéh csaknem szent törvénynek tekintette szabályait. A czéh ülése majdnem az istenitisztelethez hasonló ünnepélyességgel folyt le.2

) A művésziesen kidolgozott czéhláda, rendesen a csinos asztalos- és lakatosmunka remekműve, melyben a czéhszabályok, a hártyába kötött felvételi könyv, az inasszabályok, továbbá okmányok és pénzértékek őriztettek, a czélitagok előtt oly szent volt, mint az ó-hitű zsidók előtt a szövetségláda. A tárgyalások, melyeket méltóságos komolysággal folytattak, s melyek közben minden rendellenes magaviselet, sőt minden helytelen szó azonnal megrovatott és megbüntettetett, csak akkor vehették kezdetüket, lia a czéhláda nyitva volt. A láda a mindenkori czéhmesternél őriztetett, e hivatal változása alkalmával a láda ünnepélyes körmenetben a régi czéhmester lakásából az újonnan választott házához vitetett, a választás pedig az 1376-ki rendelkezésnek megfelelően mindenik évben a karácsony utáni héten történt. Ünnepélyes jelenet volt a fiatal mester felvétele a czéhbe. Hazatérve a » vándorlás «-ból, rendesen még egy próbaévet tartozott szolgálni egyik hazai mesternél, mielőtt a remekmű elkészítésére jelentkezett, mire a czéh megadta az engedélyt. A czéh meghatározta az időpontot, melyben a remekmű munkája megkezdendő volt, s rendesen kijelölt két mestert, kik a munka folyamát ellenőrizték. Többnyire elő volt írva, hogy miben állott az illető czéhben a remekmű, melynek elkészítésével a mesterjelölt kimutathatta, hogy mesterségéhez értett ; de ez nem ') Kivonatban közölte Jakab, i. li. 4WS s k. 1. ') Ünnepélyes czéli-űlést leír Seiwerth, »Um Ostern 144ü» ezíuuj bes^élyében (Kulturhistorische Novellen JI. H- 148. J.