Századok – 1892
Értekezések - MELTZL OSZKÁR: Az erdélyi szászok ipara és kereskedelme a XIV. és XV. században. - I. 633
A XIV. ÉS XV. SZÁZADBAN. 641 A czéhszabályok mindenekelőtt az ipar tisztaságára és becsületes voltára fektették a fősúlyt ; csak erkölcsi tekintetben kifogástalan egyéneket lehetett a czéhbe felvenni. Ki becstelen cselekedetet követett el, azt kérlelhetetlenül kizárták a czéhből. Elöljárói és felügyelői által a czéh szigorúan felügyelet alá helyezte a mestereket, legényeket és inasokat ; minden szabálytalanság szigorúan megtoroltatott. A czéh által megbízott mívlátók (Schaumeister) szorgalmatosan arra vigyáztak, hogy mindenik mester jól elkészített czikkeket bocsásson árúba s hogy súly és mérték becsületesen alkalmaztassanak. Heti és országos vásárok alkalmával a felügyelők, valamint a városi hivatalos személyek megjelentek a piaczon, a különböző csarnokokban, nyílt boltokban és egyebütt, hol ipari czikkeket árultak, és nyomban megbüntettek minden kihágást vagy szabályellenességet.1) A szebeni főpiaczon levő pellengéren, azon oszlop alapzatán, melyet későbben tévesen Ruland-oszlopnak neveztek, a rőf (sing), valamint az öl kőben ki volt faragva, a végett, hogy előforduló esetekben azonnal próbára lehessen tenni ezen mértékeket. A selejtesen dolgozott vagy éppen meghamisított árúkat elkobozták s a bűnös mestert azonkívül érzékeny bírsággal megbüntették, mely bírság vagy pénzben, vagy viaszban volt fizetendő. A hamis utakon járó péket kivitték a legközelebb fekvő városi tóhoz, hol egy mozgó gerendára állították és a vízbe merítették, mely sajátságos neme a büntetésnek kétségtelenül Németországból származott, mert ott is alkalmazták azt a pékekre. Az említett 1376 ki czéh rendezésben meg volt hagyva, hogy a piaczra hozott nem friss hús a kutyák elé dobassék, s hogy a kovács, ha valakinek lovát a vasalással megbénítja, a lovat, saját költségére meggyógyítni tartozik. Hasonló szigorral ellenőrizték, hogy egyik iparos se terjeszkedjék túl saját iparán ; példáúl oly csizmadia, ki a bőr kikészítéséhez értett, az általa kicserzett bőrt saját használatára fordíthatta ugyan, de szigorúan el volt tiltva az ilynemű bőr eladásától. Kétségtelen, hogy a szász ipar bámulatos felvirágzása legnagyobbrészt azon szigornak köszönhető, melylyel a rend, tisztesség és becsületesség mind az ipari forgalomban, mind a czéhbelieknek magánéletében fentartatott. A czéh úgyszólván nagy csalánémetnél. Eltekintve a történelmi viszonyoktól, a magyarországi és német czéh-intézményeknek már csak felületes összehasonlítása is merőhen légből kapottnak tünteti fel ama felfogást, valamint tudtunkkal egyik komoly magyar történetíró sem osztotta azt. ') A különböző czéliek boltjai- és csarnokairól 1. Seiwerth, Das älteste Hermannstädter Kirchenbuch, Archiv XI. k, 385., 434. 1. ; ugyanaz, Die Stadt Hermannstadt, 24. J,