Századok – 1892
Értekezések - MELTZL OSZKÁR: Az erdélyi szászok ipara és kereskedelme a XIV. és XV. században. - I. 633
/ AZ ERDÉLYI SZÁSZOK IPARA ÉS KERESKEDELME A XIV. ÉS XV. SZÁZADBAN. — ELSŐ KÖZLEMÉNY. A szászoknak Erdélybe való bevándorlása idején, vagyis a XTT. század első felében Nyugat-Németországban s a szomszédos német alföldön a fejedelmi hatalommal, a hűbéri nemességgel és egyházi földesurakkal folytatott hosszú és nehéz küzdelem után erőteljes városi polgárság kezdett felszínre vergődni és lendületes fejlődésnek indulni. A városi polgári osztály képzése és megerősbödése által meg volt vetve azon alap, melyen a Rajna alja körül fekvő vidékeken az ipar, művészet és kereskedelem ama nagyszerű virágzása keletkezett, melyet a következő századokban az egész világ bámúlt. Habár a II. Gejza által Magyarország erdélyi részeibe 1141 -1151 körűi behívott flandriai bevándorlók legnagyobbrészt kétségtelenül a földmívelő osztályhoz tartoztak, mégis kétségtelen, hogy tekintélyes számban városi kézművesek is csatlakoztak a bevándorlókhoz s hogy különösen az azután Erdélybe szórványosan, de folyton bejött egyes jövevények, majdnem kivétel nélkül az iparosok osztályához tartoztak. Csak így fejthetjük meg azt a tényt, hogy a művelődés akkori góczpontjaitől annyira félre eső fiatal gyarmatban, alig kétszáz esztendővel alapítása után, már is oly magas fokon álló ipart találunk, minő akkoriban csakis a mívelt nyugat legmagasabban fejlődött országaiban létezett. Annál bámulatosabb pedig ezen gyors lendület, minthogy éppen egy évszázaddal a bevándorlás után, az iszonyú tatárdúlás következett be, mely egy teljes század súlyos munkáját majdnem egészen megsemmisítette. Ha elképzeljük, hogy minő viszonyok uralkodtak Erdélyijén a szászok bevándorlása idején, ha meggondoljuk, hogy ez ') Horváth Mihály szerint valószínű, hogy azért hivattak telepítvényesek az országha éppen a Rajna alja körüli vidékekből, mivel azon időben ott, a műipar már virágzott s az odavaló népesség a munkásság hírében állott.
