Századok – 1892

Az Emlékkönyv tartalma - Gr. Széchen Antal megnyitó beszéde. 3

A MAGYAR PALOTÁS ZENF. EREDETE. 5 liogy már a régi időkben most a francziák közt, majd Németalföldön s viszont Németországon koronként nagy nevekhez nagy emlékek vannak kötve : de e tekintetben az olaszok elsőségi jogát elvitatni nem lehet, A maestrók a maguk absolut stiljával úgy elárasztották Európát, mint péld. a 48-as forradalom után Bach hivatalnokai Magyarországot, az levén kottejök közt a különbség, hogy a maestrók mindenütt tapsokat, ezek mindenütt átkot arattak ; a maestrók szép zeneszóval ébresztették életre a nemzeti stilokat; ezek átkos eszközökkel a szabadságot. A dolog természetében van, de tények is igazolják, hogy az olasz egységes stilt először a franczia fejlődése követte, ezt pedig a XVIII. században a német stil. Mi a különbség ezen stilok közt ? Éghajlati, s ezzel kapcsolatosan vérmérséki. Az olasz szenvedély a legvégső határokig szokott menni ; örömét és fájdalmát teljesen kimeríti; az egyikben éppen oly dallamos, mint a másikban ; s ez főleg német szempontból nem liiven jellemző, mert többnyire tul megy a határokon; de a költészet netaláni tulságait egy olasz művész előadása mindég kellően szokta színezni. A franczia sohasem tud olyan kitartó, olyan szenvedélyes lenni, mint az olasz ; egy érzeményt sem merít ki oly végletekig. Öröme és fájdalma minduntalan váltakozik, mint napsugarak a bárány felhőkkel. A franczia zene olyan, mint causerie-je szokott lenni : mindég érdekes, akkor is érdekes, mikor semmit sem mond. Ez a stil már a XVII. század lantvirtuózai közt feltűnik. Heine szerint a franczia és a német ördög csak annyira hasonlít egymáshoz, mint a gyermek aszalt szilva- és papirosördöge a valódi ördöghöz. Az éjjel is nappali fényben uszó párisi népnek megvilágított ördögei mulatságul szolgálnak. A vak setétben barangoló német ördög iszonyatos, rettenetes, melytől a szegény német égfelé meredt hajjal kétségbe esik. Ez a különbség észlelhető a franczia és német zenestil közt. A francziában a fájdalom csak szinezés, hatványozója az örömnek; a németben meg akar testesülni ; nem annyira eszköz, mint czél. A franczia csak az egyik, a német mindkét szemével sír. A franczia kedély szárnyalása hasonlít a hangjegy-parányokéhoz ; komolysága alig