Századok – 1892

Értekezések - DÉCSÉNYI GYULA: Olaszországi történelmi kutatások. - II. közl. 550

556 DÉCSÉNYI GYULA. A délszláv egyházmegyék s azok főpapjai történetéhez járulnak ezeken kívül a következő adatok is: 1472. február 18-án IV. Sixtus pápa Lucas de Tollentis sebenicoi püspököt a burgundi herczeghez küldi követül ; tiszteletdíját egy hónapra 120 aranyban állapította meg. (165. a. 1.) Az előző év végéről, október 20-án (2. a. 1.), deczember 9-én (71. a. 1.) és 10 én (76. a. 1.) kelt brevéi a modrusi püspökhöz, mint fanoi kormányzóhoz vannak intézve ; a püspök, sajnos, nincs megnevezve, s így a püspökség ez időszerinti főpapjainak hiányos lajstroma továbbra is hézagosnak marad. 1472. márczius 14-én a pápa megengedi János (Pál fia) csázmai toesperesnek, a zágrábi püspök vicariusának, hogy az officium divinumot II. Pius és II. Pál pápák engedélyéhez képest a domonkos-rendiek ritusa szerint mondhassa. (191. a. 1.) A zágrábi egyházmegye egy másik papja, Ivanics Antalfia András, április 25-én (233 a. 1.) nyer engedélyt arra, hogy az egyházi rendeket bármely püspöktől fölvehesse. A minorita rendre vonatkoznak még, a ragusai minoritákat érdeklő iratokon kívül, az 1472. ápril 11-iki breve (215a. 1.), mely megerősíti a boszniai vicariusnak Ferencz és Péter minorita barátok részére adott abbeli engedélyét, hogy a tartományt elhagyva Amadeus de Hispania vezetése alá húzhassák meg magokat, továbbá az előző év október 17-én kelt levél (la. 1.), mely Jacobus de Marchiát, a rend hazai történetének egyik isméretes alakját, Ascoliba hívja. Két kalocsai dolog is van e kötetben, s voltaképen csupán ezek képviselik a szorosan vett magyar vonatkozásokat. 1472. ápril 1-én (206b. 1.) a kalocsai érseki vicariushoz intézett breve egy genuai tonsuratus papnak, Terarnusnak ügyében intézkedik, a ki gyilkosság miatt elfogatva, egyházi börtönhelyiség hiányában a világi hatóság börtönébe záratott el. A pápa tiltakozik e kánonellenes eljárás ellen s a vádlottat haladéktalanul a curiába küldeni rendeli. A junius 16-iki breve (289a. 1.) az ugyané napon Mátyás királyhoz intézett apostoli levelet egészíti ki (Mon. Vat. I. sor. VI. k. 87.), Miklós pécsi éneklőkanonokot, a ki a káptalan ügyeiben tartózkodik a szentszéknél, egy stallumát kereső pap ellen a kalocsai érsek figyelmébe és oltalmába ajánlva. TV. Sixtus uralkodásának következő éveiből egy évtizeden át egyetlen regesta-kötet sem maradt fent. A breve-regesták XIII. kötete, mint fentebb már volt említve, 1480 augusztus havában kezdődik. E kötet első, bennünket érdeklő darabja, az 1480. aug. 31-iki breve (14a. 1.) Mariottus Senilist, Mátyás királynak Sixtushoz küldött követét, mint egri kanonokot mutatja be, a ki