Századok – 1892

Értekezések - HUSZKA JÓZSEF: Ornamentikai adatok a magyarok ős-történetéhez. 537

544 ORNAMENTIKA! ADATOK vagy más középázsiai törökök befolyása következtében lett-e a kapu mindenek felett lényeges alkat-eleme a szasszauida építészetnek, valamint utódainak is a perzsa-arab-mohamedán stílnek, azt nem kutatom, de tény az, hogy e kortól kezdve ázsia mohamedán épületein a díszes kapu a legdíszesebb helyet foglalja el. Amit még nem találunk Cairó mecsetein, azt Perzsián, Turkesztánon át India déli részéig követhetjük. Sőt mi több, a római diadalmeneteknek is csak a parthusokkal való érintkezés után képezte elmarad hatlan kellékét a monumentális diadal ív, melynek előképét alighanem Perzsia kapui adták. A kapu domináló föllépése tehát a parthusokkal, illetve a második persa birodalommal kezdődik. A sémita-assyroknál nem volt szerepe, a régi perzsák nem ismerték s így új nép alakulásnak, új hatásnak kellett azt bevinni Perzsiába. Nem vélek csalódni, ha a kaput turkesztáninak, tehát török-tatár eredetűnek tartom. Hiszen fényes porta ma is a török szultán udvara, hiszen nálunk porta után szedték az adót, meg a katonát. Szasszanida korbeli kapu nemcsak a paloták homlokzatán, de önállóan, sziklába vésve is maradt reánk egy, a tagh-i-bostan-i. Ennek »kapufélfáján« két oldalt az ív kezdetéig relief díszt találunk, melynek egyszerűsített formái az udvarhelymegyei kapulábakon szembetűnők. A tagh-i-bostan-i relief görög-római akantus levelének egyszerűsítése a székely faragványok azonos szárállását adja a behajló hármas levéllel. A voluták a persa reliefen virágban végződnek, mit a székelynél csak néha találunk. Általánosan gomb helyettesíti a virágot. A perzsa relief szárállása, alkalmazása a kapulábon és az ív párkányzatának, két oldalt, az ív végein való felkunkorodása, mely felszögezett virágfüzérhez teszi hasonlóvá: a székely kapukkal rokon vonást mutat ezek pálmája nélkül. A második perzsa birodalom kapu-lábain a sémiták pálmáját nem találjuk oly alkalmazásban és oly nyomatékosan előállítva, mint a székely kapukon, bár mellékhelyen virágként többször használják. A szasszanida kor kapui mellett patkó-ívei és virág alakjai tűnnek még fel új építészeti és díszítő elemként. A patkó-ív, melyet ma általánosan arab-ívnek neveznek, parthus és szasszanida építményeken lép föl először. Az arabok hozták forgalomba,