Századok – 1892
III. Tárcza - Füzetes vállalatok. Apró nyomtatványok. - 517
TÁliCZA. 517 FÜZETES VÁLLALATOK. Az »ATHENAEUM KÉZI LEXIKONA« eddig megjelent 16 füzetével a vállalat első kötetének befejezéséhez közeledik 16 füzet több mint harmadrészét teszi az egész műnek és így elégséges anyagot nyújt arra, hogy tartalmából a vállalat értéke felett Ítélhessünk. Az eddigi füzetek az A -H betűk anyagát ölelik fel, meglehetős arányos elosztásban; a nagy kiterjedésű A —Á csoport 10 íve mellett a szintén terjedelmes 15 betűre 91 /2 , a C-re 61 /2 , a többiekre átlag 4— 4 ív esik. E 48 ívnyi anyag mintegy 17,000-re menő kisebb-nagyobb czikkben a közhasznú tudnivalók egész tárházát képezi, s teljes mértékben beváltotta azt, a mit szerkesztője, Acsády Tpnácz dr., a vállalat megindításakor programmjában ígért, mert ezek a czikkek a mellett, hogy az egyetemes ismeretek felölelésében egészen a hasonnemü külföldi vállalatok színvonalán állanak, főczéljukúl mindig és mindenben a magyar szempontot tekintik, s a magyar szellemi és anyagi élet, a magyar tudomány, művészet, ipar és kereskedelem, földes néprajzi viszonyok mult és jelen állapotának ismertetésével tényleg hazánk culturájának hü és igaz képét tárják a nagy közönség elé. Hogy e feladatuk elérésében csak az igazán fontos adatokra szorítkoznak s minden hoszs/asabb fejtegetés mellőzésével rövid czikkekben, gyakran csak néhány sorban adják azt, a mit az illető tárgyról okvetlenül tudnunk kell, az a vállalatnak kézi lexikon jellegéből folyik. Két kötetre terjedő kézi lexikonnak más a feladata, mások az eszközei, más egész oeconomiája, mint a 15--20 kötetnyi nagy Encyclopaediákuak ; s éppen ezért az Athenaeum kézi lexikona nem tekinthető az eddig megjelent vagy éppen most munkában levő nagy lexikonok versenytársának, hanem a külföldön nagy elterjedésnek örvendő s a nagy közönségnek könnyebben hozzáférhető compendiumok hiányán van hivatva segíteni. Hogy ezt a hiányt tényleg sikerrel tölti be, arról a vállalat virágzása tanúskodik legjobban. A lexikon tudományos anyagának ismertetése behatóbb bírálat tárgyát kell hogy képezze ; általánosságban, a nélkül, hogy az ily vállalatoknál majdnem elkerülhetetlen hibákon fenn akadnánk, csak elismeréssel szólhatunk úgy az anyag kiválogatásáról mint feldolgozásáról. A magyar történelemből és segédtudományaiból az eddigi anyag éppen annyit uyujt, a mennyit egy kézi lexikon anyaga felölelhet, melynek főczélja a tényleges állapotok feltüntetése. A magyar vezérek, királyok és királynék s az egyes uralkodó házak nevezetesebb tagjainak pontos életrajzai mellett a régi magyar nemzetségek, a nevezetesebb főúri és nemesi családok, az egyes korszakok fő eseményei és szereplői, a vármegyék és városi törvényhatóságok története stb. mind ügyesen s lehetőleg új adatok felhasználásával megírt czikkekben vannak méltatva ; s ki kell emelnünk a régi magyar közjogra fordított figyelmet ; a közjogi czikkek rendi alkotmányunknak sok oly intézményére terjeszkednek ki, melyekről a mai közjogi irók munkái már alig vesznek tudomást. A világtörténelem főbb momentumairól adott czikkek-
