Századok – 1892

III. Tárcza - Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje. - 518

518 TÁRCZA. ben is mindig előtérbe lép a magyar vonatkozás. Kiegészíti a történelmi részt a régi magyar irodalom, a jog- és alkotmánytörténet, a földrajz és ethnographia ismeretköreinek anyaga. Az egyes füzeteket műmellékletek, genealógiai s egyéb táblázatok élénkítik ; ezek között a magyar királyok és erdélyi fejedelmek családfái, czímerek és rendjelek, a halotti beszéd és egy Corvin-codex czímlapjának fac similéi, s két igen érdekes színnyomat a régi magyar katonaság öltözetéről s fegyvereiről 1700-tól. A vállalatról jó lélekkel mondhatjuk, hogy megérdemli a pártolást, melyben a magyar olvasó közönség minden rétege részesíti. FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. A »HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK« ez évi második füzetében Szilágyi Sándor Szathmár 1644-íki capitulatiójához közöl ismeretlen adatokat, Komáromy András pályauyertes munkáját, a mezőkeresztesi csatát folytatja a 2-ik közlemény jővén, Thury József Cselebi török történetíró nyomán Esztergom visszavételét irja le 1595-ben, Horváth Jenő pedig a sziléziai háborúk idejéből egy portyázó különítmény jelentéseit adja, Könen József az 1686-iki szebeni insurrectionalis constitutiót ismerteti. A »Hadtörténelmi Apróságok« czímü rovat szintén sok becses adalékot hoz, a »Hadtörténelmi Okmánytár«-ban pedig egy szemtanú tudósítását az 1596-iki mezőkeresztesi csatáról adja Komáromy András. A füzethez van melléklet gyanánt csatolva Báthory Zsigmond egyik legjobb arczképe. A »TORUL« ez idei első füzetében Thallóczy Lajos »Hervoja herczeg és ezímere« czím alatt az Akadémiában tartott felolvasását hozza két képpel, b. Radvánszky Béla ismerteti Zemplényi Dávid nemeslevelét 1418-ból, színes czímerképpel, Komáromy András bírálja Wertner Mór müvét a Magyar Nemzetségekről, kimutatván szerző hibáit és tévedéseit, Csergheö Géza 11 Török nevű család eredetét, czímerét, nemességét közli, Karácsonyi János és Nagy Géza között polémia folyik a Geisa név kiejtése felett. A »Vegyes« és a »Tárcza« rovatok heraldikai adalékokat nyújtanak. A »DÉLMAGYARORSZÁGI MUZEUMTÁRSULAT« évi Értesítőjének első száma dr. Karácsonyi Jánostól hoz egy értekezést, a rahonczai monostor czím alatt, Baráti Lajos, e szorgalmas kutatója a délvidéki német telepítéseknek, a bánsági legrégibb német telepítés történetét adja, Schwanfelder a bresztováczi római éremleleteket ismerteti. Az »AKCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ« 2-ik füzetében Kvzsinszky Bálint folytatja és befejezi tanulmányát az »Archaeologiai mozgalmak Rómában az utolsó tizenöt év alatt,« leirván az egyes ujabban alapított muzeumok tárlatát is. Fröhlich Róbert »Acumincum vidéke és a régi Pannóniai limes« czímü dolgozatát folytatja, valamint Szendrei János is folytatja és befejezi a ^Magyar viseletről czíjneres leveleinkben« írt és sok ábrával illustrait;