Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - DR. ÁLDÁSY ANTAL: Oesterreichische Weisthümer. VII. Band. Herausgegeben von Gustav Winter. 499

496 TÖRTÉNETI IRODALOM. 501 Már Grrimm Jakab adott egy 3 kötetre terjedő gyűjteményt ezen taidingokból. Hasonlókép Kaltenbach is kiadta az ausztriai taidingokat 2 kötetben 1846/7-ben. Mindezen és a többi gyűjtemények azonban meglehetős hiányosak voltak. Ujabban a bécsi tudományos akadémia indította meg a taidingok rendszeres kiadását, a kellő kritikai apparatussal ellátva. Ezen gyűjtemény azon kötete, melyet az alábbiakban ismertetni szándékozunk, az alsó-ausztriai taidingokat tartalmazza. Összesen 150 különböző pantaidingot tartalmaz, melyek legrégebbike a klosterneuburgi kolostor taidingja a XIV. század végéről való. Nem foglalkozhatom ezekkel bővebben, bármily érdekesek is ezen taidingok különösen culturtörténeti szempontból. Minket kiválóan a függelék érdekel, melyben a nyugotmagyarországi taidingok vannak adva, s a melyek Léka, Szarvkő, Sásony, Barátfalu, Pátfalu, Kőbánya és Prácsára vonatkoznak. A vasvármegyei Léka falu a XVI. század közepétől kezdve a Nádasdyak birtoka volt, kik ott 1655-ben kolostort alapítottak. Maga a Panntaiding a XVII. század végéről való, s a kolostor és a földesuraság jogait és követelményeit 12 szakaszban irja körül. Ezeknek elseje a hivők lelki életéről és üdvéről gondoskodik, szigorúan intézkedve a vasárnap és ünnepnapok megtartásáról, magas pénzbirsággal sújtva az ellene vétőket. Nem kevésbbé érdekes a 7. rész, mely a szőlőművelésről intézkedik, tehát u. n. Bergtaiding. A 2. rész a fegyverviselést tiltja, s az előforduló tettlegességek, kihágásokról intézkedik. A 3. rész a törvénykezésről szól, ép úgy a 4. rész is, míg az 5. a közerkölcsiség, a 6. a robot, a 8. a földek művelése, a 9. az ingatlanok adás-vevése, a 10. az örökösödés és végrendelkezésről intézkedik. Ali. 12. vegyes intézkedéseket foglal magában. A 2. taiding Szarvkőre vonatkozik. Jobban mondva csak töredék, kivonat, mely az eredeti taidingből 1528-ban készült. Érdekes az eleje, mely egy 1244-ben Winpassing és Hornstein (Szarvkő) lakosai közt történt határeligazítást jegyezett fel. A 3 — 7. szám alatt közölt taidingok a heiligenkreuzi kolostor magyarországi birtokaira vonatkoznak. Ezek között korra nézve legrégibb a sásonyi I. számú pantaiding, mely 1431-ből való. A sásonyi II. számú a XV. század közepéről való, a barátfalvi a XV., XVI. és XVIII. sz.-ból, a pátfalvi a XV. és XVI., a kőbányai 1634. junius 8-ról, a prácsai a XV. sz. közepéről való. Ezek között legterjedelmesebbek a sásonyi taidingok, a hol az apátság már a XIII. század elején birt birtokot. Poto comes ekkor az apátságnak adományozta sásonyi birtoka egy részét, melyhez később a többi rész is járult,