Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Dr. Karácsonyi János; Szent-István király oklevelei és a Szilveszter-bulla. 489

490 TÖRTÉNETI IRODALOM. 490 hanem őszinteségében is, mely ha kell az erősebb szavaktól sem riacl vissza. A Szent-István-féle okleveleknek s a Szilveszter-bullának másfél század óta felgyülemlett vitaanyaga tehát ezúttal Karácsonyiban emberére talált. Művének első részében — mely az okleveleknek van szentelve — kétséget nem szenvedő bizonyossággal állapítja meg, hogy a Szent-Istvántól ismert tíz oklevélből : hat a valódi s négy a koholmány. Hat fényes védőbeszéddel s négy lesújtó vádirattal telik ki a munka ezen első része, de elolvasván, mindenki tanúságot tehet róla, hogy a valódi oklevelek, épp úgy mint a koholmányok, minden részletükben egyformán éles és tárgyilagos kritika kereszttüze alá vannak vetve. A valódiak csoportját Szent-Istvánnak a ravennai monostor részére adott oklevele nyitja meg, a melyben a szent király annak évenkint 25 márka ezüstöt biztosít. Karácsonyi számos példával mutatja ki, hogy az : egészen az egykorú pápai oklevelek mintájára készült, azonkívül már 1233-ban ünnepélyes megerősítést nyert, a csanádi püspökséget korához híven még a régi »ecclesia Morisana« néven ismeri, tehát mind a három kritérium próbáját diadalmasan állja ki. Ezt követi a veszprémvölgyi görög apácza-monostornak alapítólevele, okleveleink közt az egyetlen, mely görög nyelven van irva. Karácsonyi érdekesen adja elő ezen alapítás történetét s kimutatja, hogy azok a görög apáczák nem görög, földről, hanem Dél-Olaszországból telepíttettek át hazánkba. Érzékeny csapás ez a pánszláv történetírásra, mely ebből a görög kolostorból egész kis pánszláv culturtörténetet gyártott, sőt Grót orosz tudós az apáczákat már nem is Görögországból telepíti ide, hanem egyenesen benszülötteknek s persze szláv nemzetiségűeknek tartja ! Magának az oklevélnek hiteléhez nem férhet kétség s szerzőnk mégis lelkiismeretes s tanulságos kritikát gyakorol fölötte, sőt végül a benne előforduló helyneveket is apróra megmagyarázza.1) Nehéz helyzetbe jutott a pécsi püspökségnek 1009. évi ') E magyarázatok néhánya azóta módosítást szenvedett Fejérpataky-nak »Kálmán király okleveleidről írott tanulmánya által, midőn kimutatja, hogy a görög oklevél 1109. évi Kálmán-féle renovatiójának eddig úgynevezett másodpéldánya, szövegében jelentékenyen eltér a pecséttel ellátottól, tehát a helynevek helyesebb magyarázatára ez is támpontul szolgál. Abban azonban nem érthetünk egyet Fejérpatakyval, hogy a görög oklevélben említett Knétn, csak azért, mert az a Kálmán-féle renovatióban nem fordul elő, 1109-ben már nem lett volna az apáczák kezén. Igen valószínű, hogy ez : a renovatio Vámos faluja, a mely viszont e néven a görög oklevélben nem jön elő és hogy csak sz. István alapítása után válván vámoshellyé azóta neveztetett úgy.